Mondanám, hogy meggyógyultunk, de egyáltalán nem. Ráadásul megfertőztük Barni anyukáját is, az én szüleimet szerencsére nem, mondjuk ők sosem betegek. Én már nagyon unom, ráadásul a torkom is tropa még mindig, remélem, hétvégére meggyógyulok igazán.
Barninak ma van a születésnapja, érthető módon nem szerveztünk mára semmit és nem is hívtunk át senkit. A házassági évfordulónk (a 4.) tegnap volt, erre este 7 körül jöttem rá két tüsszögőroham közt. A hónap végén, a koncertünk után ki akarunk menni Bécsbe pár napra hármasban, majd ott megünneplünk mindent. Barnit kicsit már felköszöntöttük tegnap este, vettem egy kemény fedeles noteszt, Dani a borítójára rajzolt egy autót és ki is színezte, nagyon jó lett, azért kapta mert az új munkához új jegyzetfüzet dukál. Szokott még ilyen nagyon apró LEGO-alkatrészekből kis mikroautókat összerakni, először youtube videók alapján csinálta, de mostanra már önállóan meg is tervezi és összerakja őket - na és egy olyat is kapott Barni. Annyira jó volt tervezgetni kettesben Danival, titkolózva készülni, nagyon élvezte ő is, én is. Ma este is megünnepeljük Barnit, vettem neki egy pulcsit, szerzek egy kicsi tortát és társasozunk, Dani imádja a Ki nevet a végént, és nagyon vicces játszani vele.
Ja és ha ezt nem ismeritek, akkor nagyon ajánlom: Hitster (mi a magyar verziót vettük meg). Össze kell kapcsolni a Spotify-jal, beolvasni kártyákat a telefonnal, a Spoti lejátssza a zenéket a 60-as évektől napjainkig mindenféle magyar és külföldi zenéket vegyesen, és attól függően, hogy ki lövi be legjobban az évszámot, tudja az előadót és/vagy a címet lehet pontot kapni. Nagyon szórakoztató, sokat játszottuk a Balcsin, imádtuk. És nagyon, nagyon sok zene van benne, sosincs vége. Többen jó játszani, mert általában mindenki más korszakkal, stílussal van képben.
Isten éltesse őt és titeket! Itt is 7 napot járt a kis elsősöm, már tegnap óta táppenz. De hát ez már semmiség az ovis évekhez képest, mert január óta nem volt beteg. Hű, nekem úgy vannak vele a szüleim, 75 mindketten, hogy kérték, hogy ha betegek a fiúk, akkor ne találkozzunk, és nem is vállalják őket. Eleinte nem esett jól ez a hozzáállás, főleg mert rengeteget segítenek egyébként és hatalmas a szeretet a fiúk és köztük, plusz életemben nem emlékszem, hogy betegek lettek volna. De aztán egyszer kétszer rájuk ragasztottak vmi jó kis ovis köhögőst meg hasmenőst, és az náluk 70plusz már nem 2 nap volt. Így elfogadtam ezt vegülis, fő, hogy sokáig legyenek!
VálaszTörlésÉs köszi a játék ajánlatot, hátha ez bejönne. Mi valahogy családilag be vagyunk oltva társas ellen, egyszerűen semmi nem jön be igazán:-(
VálaszTörlés