Hát lehet, hogy tegnap, annak ellenére hogy hétfő volt nem voltam nyűgös, viszont ma nyaúúúúú. Már azon gondolkodtam, hogy hazaszökök, kikapcsolom a telefonom, felhúzom a futócipőm meg a nadrágom, fogom a kutyát meg az iPodom, és elmegyek a ligetbe futni a napsütésben, most úgy érzem, arra lenne szükségem. Persze nem tehetem, csak este 6 után, mert addig folyamatosan óráim lesznek.
Tegnap délután is futottunk 6 km-t. Árad a Duna, pont a bicikliút széléig ér, nagyon hangulatos, kicsit olyan érzés, mintha tengerparton futnék. Mondjuk jobban már ne áradjon légyszi, az már nem vicces. Utána kipirulva, tele endorfinnal gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem, megvacsoráztattam mindenkit, majd eltekertem egy barátnőmmel találkozni. 19:15-kor már a Főtéren ültünk a naplementében, két hatalmas aperol spritz meg egy nagy adag padlizsánkrém volt előttünk egy halom pirítóssal, ezentúl mindig ilyen hétköznap estéket szervezek.
Irigy vagyok. :-) Na, jó, tőled nem sajnálom, de én is akarok ilyet, csak az esetek nagy részében nincs kivel. Ja, meg épp nem ehetek pirítóst sem, szóval mégis irigy vagyok.
VálaszTörlésDe miért nincs kivel? Vannak barátaid, nem? Kezdeményezz te!
TörlésMert a barátaim 99 %-a éppen nagyon terhes és/vagy szült, szül. Esetleg külföldön él, vagy csak szimplán párkapcsolatban, amikor a szabadideje nagy részét inkább a párjával tölti.
VálaszTörlésSame here :(
VálaszTörlésNálam még nehezítő tényező, hogy egy csomószor dolgozom hétvégén (amiről igyekszem leszokni vagy legalább csökkenteni).
Múltkor mondjuk voltunk barátnővel szocializálódni, de... khm... nem volt túl szívderítő a kínálat :(