Cukkinitészta fokhagymás paradicsommal - 10 perc alatt

Én egy időben már próbálkoztam a cukkininek a tésztaként való felhasználásával, csak akkor nyersen készítettem el. Hogy őszinte legyek, az túl extrém volt az én étkezési szokásaimhoz mérten, ennyire azért nem vagyok elszánt. De ma megkívántam egy finom, olaszos, paradicsomos spagettit, és volt a hűtőmben egy szép, zöld, közepes cukkini, úgyhogy gondoltam, kipróbálom sütve is. 

Így egy pici olívaolajon, egy wokban megpirítottam a legyalult, picit megsózott cukkinit (3-4 perc), majd félretettem. A kertből szedett, félbe vágott koktélparadicsomokat összerottyantottam egy gerezd apróra vágott fokhagymával a wokban, téptem rá egy marék friss bazsalikomot, rátornyoztam a cukkinire... És kész. Nekem nagyon bejött.  

Vegamilonka

Még csak annyit akartam hozzáfűzni a múltkori vega poszthoz, hogy az utóbbi hónapokban többször rajtakaptam magam, ahogy mondjuk állok a lidl húspultja felett, vagy anyukám elém rakja a rántott csirkecombot, esetleg sütés előtt átnézem a kacsamellet, hogy megfelelően megtisztították-e - szóval nem egyszer előfordult, hogy belegondolok, hogy mi lehet a története ennek a darab húsnak. És már többször előfordult, hogy elment az étvágyam - szóval gyanítom, hogy nekem tényleg itt az ideje, hogy változtassak az étkezési szokásaimon - nem extrém módon, hiszen szerintem eddig is ügyesen ettem, de még tudatosabban, egészségesebben kezdjek el főzni és táplálkozni. 

Úgyhogy szombat óta nem ettem húst, egyelőre nagyon jólesik, és egyáltalán nem kívánom, pedig 5 nap alatt 4 súlyzós edzést csináltam. Persze közben igyekszem odafigyelni a fehérjebevitelre (erre mondjuk szívesen hallanék ötleteket, tudom: tofu, tojás, tejtermékek, csicseriborsó, magvak, bab, borsó, lencse...?), de mondhatom, hogy minden oké. 

Nagyon jók és inspirálóak voltak a kommentek a poszthoz, köszi szépen mindenkinek, aki írt, főleg a vegáknak, vegánoknak, nagyon érdekes volt hallani a történeteket (szívesen veszem, ha van még kedvetek mesélni hasonló tapasztalatokat). És mivel többen is azt írtátok, hogy hasonlóan vagytok a húsevéssel, mint én, hogy szeretitek a húst, de jólesne változtatni, arra gondoltam, én megosztom itt majd a tapasztalataimat. Első körben csak annyi lesz szerintem, hogy igyekszem keresni opciókat a hús helyett, hogy ne legyen alap, és közben sokkal több zöldséget enni, megtartva időnként a halat és a tenger gyümölcseit - ha van kedvetek, tartsatok velem. 

Közben körülnéztem vega-ügyileg, és az a bajom a legtöbb recepttel, hogy értem én, hogy csicseriborsó fasírt, meg nem tudom, de nekem ezek a receptek pont ugyanolyan bonyolultnak tűnnek, mint anyukám főztje, én rendes fasírtot sem szoktam csinálni. Nem akarok hosszan, ezer hozzávalóból összerakni dolgokat, bepanírozni, meg kisütni olajban - az én stílusom a konyhában ez a 10 perc alatt valami finomat abból, ami a hűtőben van. Vannak persze a szuper curryk, amik a kedvenceim, olyat már posztoltam, de ha akad más is, ami bejön, akkor kiteszem ide, jó? 

Csicseriborsós, kakukkfüves sárgarépakrém

Mivel rendszeresen járok edzeni, muszáj időnként kenyeret is ennem, főleg edzés napokon működik jól mozgás előtt. Viszont időnként gondban vagyok azzal, hogy mit rakjak a kenyeremre, főleg, ha nem akarok húst enni. Sajtot? Tojást? Avokádót? Esetleg lehet működhet a kenyerünkre valami olyan zöldség is, ami nem dögunalmas?

A múltkor a barátnőm esküvőjén a Házikó intézte a cateringet, és ott voltak nagyon finom zöldségkrémek. Így ad hoc, az emlékeim és néhány recept elolvasása és a képzeletem alapján megpróbáltam reprodukálni a répakrémet, mivel volt itthon egy csokor friss, roppanós sárgarépám, és képzeljétek, nagyon finom lett. Édeskés-sós, kicsit fűszeres, nagyon jól működik a magos barnakenyér és a paradicsom mellé.

Hozzávalók: 

3 nagy sárgarépa

5 evőkanál csicseriborsó (konzerv)

2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál krémsajt/tejföl/joghurt

kakukkfű, só

Elkészítés: 

• A nagyobb darabokra vágott sárgarépát összekevertem az olívaolajjal, sóval és egy ág összetépett kakukkfűvel, majd 20 percre betoltam a forró sütőbe. 
• Amikor megpuhult, botmixerrel összeturmixoltam a csicseriborsóval, összekevertem 2 evőkanál krémsajttal és kész. És brutálisan finom. 

Majd még kísérletezek más zöldségkrémekkel is (cékla, mentás zöldborsó, ???)

Foood

Napok óta írok egy bejegyzést, úgy, hogy perceket lopok különböző tevékenységek közben. Már többször átírtam a ma szót tegnapra, aztán  benne volt az, hogy szétfeszülök egy határidőtől, de azt is módosították a hónap végére, és először csak az időhatározókat módosítottam, majd az változott meg, hogy hogyan érzek bizonyos dolgokkal kapcsolatban, és aztán az egész annyira aktualitását vesztette, hogy úgy döntöttem, nem erőltetem többé azt a posztot.

Azt azért el akarom mesélni, hogy kedden elmentünk a csajokkal Gyömbihez. Előtte találkoztam Pillával, elmentünk kávét venni nekem, majd eltévedtünk KÉTSZER, ami nagyon vicces volt, főleg, hogy szerintem mindketten jól ismerjük Budapestet, és nem vagyunk elveszett lelkek sem. Esztinél megfőztük azt Jamie-féle vega curryt, amiről már írtam, megittunk egy üveg Bodri vörösbort, meg megettük Eszti összes New York-ból hozott csokiját. A curry annyira finom volt, hogy péntekre megbeszéltem Phoebe-vel, hogy délután elmegyünk edzeni, utána pedig együtt megfőzzük itt nálam. Igazából nem annyira lepődtem meg, mikor Phoebe írt délután, hogy szeretné megváltoztatni a programot úgy, hogy edzeni ne menjünk, csak együnk és igyunk. Igazából értettem a gondolatmenetet, ami eljuttatta őt ehhez az üzenethez, úgyhogy mondtam, hogy rendben. 

Nekem általában az az előítéletem a nagyon egészséges, főleg a húsmentes kajákkal szemben, hogy nem olyan ízesek, mint mondjuk egy sült kacsamell, de ez a curry ezt az elméletemet igencsak megcáfolta. Óriási illat-, íz- és színkavalkád, főleg a halom friss korianderrel a tetején. A csajokkal rizzsel ettük, Phoebe-vel rizstésztával. 

Eszembe juttatta egyébként, hogy régen sokat jártam a Krisnások éttermébe, még ezer éve a rakpartra, utána pedig a Vigyázó Ferenc utcába, nagyon szeretem a konyhájukat. Megvettem tőlük a szakácskönyvüket, az Isteni ízeket, és sokszor megfőztem belőle egy csomó mindent. Az ízviláguk hasonló volt, indiai fűszerek, ugye. A kedvencem az volt, hogy csináltam egy pitát, egy lencsefőzelék-szerű valamit, egy joghurtos, karfiolos, borsós, currys ragut, egy nagyon csípős-édes almacsatnit (lekvár-szerűséget), mindenből tettél a tányérodra és úgy etted - nem tudom szavakkal visszaadni azt az ízorgiát. Jó sok idő volt ennyifélét megfőzni, de aztán akkora adag lett, hogy napokig tudtuk enni.

Aztán valakinek kölcsönadtam azt a szakácskönyvet, és soha többé nem kaptam vissza. De most már érzem magam annyira kreatívnak és tapasztaltnak konyha-ügyileg, hogy receptek nélkül is merjek nekiállni reprodukálni ezt a menüsort.