Tegnap délelőtt elmentünk Válra az ötfiókos szekrényért. A fiatal pár már várt minket, bementünk, körülnéztem, mondom, azta, ti aztán szeretitek az Ikeát! Tényleg, minden egyes bútordarab onnan volt. Lelkes beszélgetésbe kezdtünk, mondta a lány, hogy a konyhájuk is onnan van, imádják, csak a fa konyhapult nem vált be, mert minden meglátszik rajta, ha gondolom, megmutatja. Persze megnéztem, meg mutattam fotókat a mi konyhánkról, szerintem még órákon keresztül tudtunk volna lakberendezésről dumálni, a két srác közben kivitte az autóba a cuccot, és kicsit furán néztek ránk, hogy így hirtelenjében barinők lettünk - tényleg nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak.
Velem már hazafelé madarat lehetett volna fogatni, annyira örültem az új szekrénynek. Csak annyi időre ugrottunk haza, hogy felvigyük és a helyére tegyük, de nekem azonnal ki is kellett pakolnom a régiből és átköltözni az újba, mert délután vendégeket vártunk és azt szerettem volna, ha addigra minden rendben van.
Ilyen volt (ezt a kicsi szekrényt még az előző lakók hagyták itt nekünk, bár már akkor tudtuk, hogy majd keresünk egy jobban odaillő darabot):
És ilyen lett:
Jobban örültem volna egy pirosnak, vagy szürkének, de nem nagyon tudtunk válogatni, mondom, mindössze kettőt találtam használtan. Annyira jól működik a bejárat mellett, mindent elnyel, imádom.
A fenti olvasósarokhoz, ami Dani szobája és a mi szobánk közt van (innen nyílik a fenti fürdőszoba is) felvittük az egyik fotelt a nappaliból, ebbe tényleg ritkán ültünk bele. Még kell majd egy lábtartó meg egy állólámpa, de már így is mindenki leül egy kicsit, aki arra jár, annyira hívogató kis kuckó lett.
Ma pedig pihentünk, szegény Barni teljesen lemerült a héten, nagyon sokat dolgozott, kicsit szeretett volna töltődni. Áthívtuk ebédelni az anyukáját, csináltam ikeás húsgolyókat, ebéd után kávéztunk, aztán ejtőztünk kicsit, de mivel Dani elzárkózott az alvástól, végül autóztunk egy kicsit, ami biztos alvást jelent. Én közben beugrottam megnézni a MOST bisztróban a pop up kirakodóvásárt és beszereztem a névnapi ajándékom, a fiúk megvártak az autóban. Itthon Danival sütöttünk túrós pogácsát, és úgy tervezzük, hogy mindenki jó korán ágyba kerül.
én meg ebbe a kicsi szekrénybe szerettem bele,amit lecseréltetek, eladó-e esetleg:-)?
VálaszTörlésAbszolút! Kissé megviselt darab de írj emilt és küldök képeket.
TörlésJaj ez a gyerek mennyire cukibogyó istenem. micsoda átéléssel pakolgatja a pogikat 🧡
VálaszTörlésigen, imádja csinálni, tökegyedül szaggatta ki az összeset és pakolt sajtot a tetejükre. háromszor annyi idő, mintha egyedül csinálnám, meg nagyon nehéz nem belenyúlni, hogy ne formázgassam át a pogikat, de közben annyira jó érzés, hogy szívesen csinálja. Barninak szerintem például máig fogalma sincs, hogy miből áll a pogácsatészta. :D
TörlésKöszönöm szépen:-) Bénázok,de nem látom,hogy hol van az
VálaszTörlése-mail címed:-(?
jobbra a blogarchívum alatt, de ez amúgy: angolreggelivacon@gmail.com
Törlésezt nem néztétek meg Válon? https://www.nyugat.hu/cikk/kirandulasi_tipp_szerelem_szobor_a_vali
VálaszTörlésnem, eszünkbe sem jutott, csak a szekrényért mentünk :)
Törlés