Balcsi

Bennem nincsen meg az, mint sok fővárosiban, hogy ha hétvége van, és szép idő, akkor "ki a városból", mert az én kisvárosom tökéletes helyszín ilyenkorra. Ezért sem a Balcsi, sem a Velencei tó nem vonz olyan elképesztően, persze, szeretem, különösen a Káli medencét, de imádom a Dunakanyart is, jó nekem itthon, bármilyen legyen is az idő - még strandra sem kell mennem, mert itt van 5 percre a part. 

Ennek ellenére idén már háromszor balcsizhattam, talán még életemben egy nyáron sem voltam lent ennyiszer. Az építész fiúval az első randinkon beszélgettünk a Balaton környéki helyekről, és mesélte, hogy neki kedvence a Laposa borbirtok, én pedig elmeséltem, hogy még sosem jártam ott, pedig tudom, hogy csodás, mert mindig csorgatom a nyálam, amikor az ismerőseim képeket posztolnak róla. És erre ő mondta, hogy elmehetnénk még idén nyáron együtt - amire én csak mosolyogtam, mert az első randinkon ültünk ott együtt, nem is ismertük egymást egyáltalán, második randira sem feltétlenül számítottam, nem hogy közös Balcsizásra. Főleg nem romi borkóstolóra a Laposánál. 

De azóta úgy alakult, hogy találkoztunk párszor, és múlt héten azt mondta, hogy nagyon elvágyódik a városból, és szeretné, ha vele mennék. Én pedig igent mondtam, és tényleg elvitt a Balatonhoz, méghozzá egy egész hétvégére. És bár főképp az volt a program, hogy ültünk a szállás stégjén, beszélgettünk és bambultuk a vizet meg a sirályokat, fürödtünk, ettünk és ittunk, no meg aludtunk sokat, végül tényleg elvitt a Laposához is, úgy, hogy ő nem is borozhatott, mert vezetett. Ez a hely Badacsonytomajon van, és olyan a kilátás a Balatonra, hogy az már-már közhely. Van egy 4hegy nevű fehérboruk, ami nagyon finom, ajánlom kóstolásra (mondjuk nekem még mindig jobban ízlik a Nyakas Aligvárom/Irsai). 

A fiúról nem merek többet mesélni, mert még mindig azt mondom, hogy nem ismerem, és a barátaim előtt is olyan titulus alatt fut, hogy az építész, akivel randizom, mert még nem nevezném a pasimnak, csak ismerkedünk, majd kiderül. Viszont tény, hogy nagyon jól éreztem magam vele, a kémia nagyon jól működik köztünk, de egyszerűen annyira szkeptikus vagyok már a tinderen talált szerelemmel kapcsolatban, hogy időnként vissza kell fognom magam, hogy ne méregessem őt, hogy vajon összeillünk-e, ahelyett, hogy csak élvezném a pillanatot - na jó, sokszor azért az is sikerül.