2018. január 29., hétfő

nem akarom, hogy hétfő legyen

Próbálok visszatalálni a bloghoz, nem annyira nagy a siker, de hát tippelem, hogy senkinek nem a január és a február a leghatékonyabb időszaka. Voltunk hétvégén Bécsben, úgy volt, hogy pénteken már elindulunk kora délután, de aztán leesett, hogy osztályozó értekezlet, és ráadásul sokáig tartott, szóval késő délután mentünk. Odafelé az autóban a telefonomról foglaltam szállást (szeretem a 21. századot), és így is tök korrekt helyet találtunk, pedig tényleg csak azt néztem, hogy a belvároshoz aránylag közel, és mégis csendes helyen legyen, valamint ne kerüljön horribilis összegbe. Mi kb 1 hónap alatt még egy egész napot sem töltöttünk együtt, mert ő rengeteget dolgozik, és hétvégén is mindig volt valami ügy, úgyhogy igazából az volt a terv, hogy megnézzük, milyenek vagyunk, ha azt csinálunk, amihez kedvünk van, és senki nem siet sehová - na és ehhez jó ötletnek tűnt elhúzni valahová. 

Én nem annyira ismerem Bécset, életemben talán ha 4x töltöttem ott fél-fél napot - ő viszont elég jól képben van, szóval ez lett. Nem annyira a turista vonal volt a cél, inkább aludtunk, mászkáltunk, ettünk, kávéztunk, iszogattunk, people-spottoltunk, múzeumot néztünk, meg élveztük, hogy végre együtt lehetünk. És hát nagyon jó volt, szintet léptünk egy csomó szempontból, de közben meg már hazafelé is kicsit szomorú volt a hangulat, hogy megint indul a mókuskerék, és megint alig látjuk egymást. És hát nagyon szeretnék egy hét szabadságot.

4 megjegyzés: