2018. február 18., vasárnap

I'm so over winter

Szerintem egész télen nem csináltam annyi mindent, mint most a héten. Az is közrejátszhatott ebben, hogy némileg szobafogságra voltam ítélve a múlt héten, és igencsak elegem volt belőle. Hétvégén kirándultunk a Börzsönyben, és az annyira jólesett, hogy akkor már éreztem, hogy menni akarok, mindenkivel találkozni, vacsizni, kulturálódni, programozni, elkezdeni hordani, ha rétegesen is, a tavaszi cuccaimat (ezt el is kezdtem, de hétfőn szétfagytam és inkább visszaváltottam a télikabátra meg az északi sark-biztos UGG csizmámra). Hétfőn koncerten voltam, kedden a müpában a blogger lányokkal, szerdán romantikáztunk itt nálam, csütörtökön a Khan-ban voltam egy barátnőmmel, pénteken pedig Gabesszel voltunk a Leila's nevű libanoni étteremben, ami néhány hete nyílt. Persze a programokban nem a program volt a lényeg, hanem, hogy időt töltöttem a barátaimmal. Nagy ellentmondás bennem az, hogy ugye ezek a programok egy csomó pénzbe kerülnek, és én az ilyesmit a plusz melókból szoktam finanszírozni, ha viszont vállalok plusz munkákat, akkor nincsen sem időm, sem energiám (főleg az utóbbi nincsen), hogy hogy ennyit jöjjek-menjek. Még nem találtam ki a megoldást, főleg, hogy kaptam a múlt héten egy 100e forintos különbözeti gázszámlát, mondjuk sejtettem, hogy nagyon kevés az általány, amit fizetek, de akkor is eléggé fájt befizetni (és egyben elengedni a kabátot, amiről álmodozni is szoktam, mióta először megláttam/felpróbáltam, annyira milonkás).

A pasim snowboardozik épp, így szombatra azt terveztem, hogy halálosan kipihenem magam, de aztán kitakarítottam, elmentem gyúrni, szaunáztam, és még annyi energiám volt, hogy végül fölszedtem az egyik barátnőmet és elmentünk Phoebe házavatójára. Egyébként mindig akkor zuhog a hó, ha én autós kalandokba bocsátkozom, úgyhogy nyugodtan szóljatok, ha síelnétek-szánkóznátok. De olyan kis biztonságosnak érzem ezt az autót, szép nyugodtan becsorogtunk Budapestre, jó zenéket hallgattunk, ott megszeretgettük a barikat, ettünk-ittunk, fél 2 körül beültünk a kocsiba megint, hazavittem az ifjúságot Kismarosra, és még ki is aludtam magam. Ma pedig hazatér a kis snowboardosom, szóval azt hiszem, mondhatom, hogy tökéletes volt a hét. 




ez most a kedvenc pulcsim, a nagynénémtől kaptam, szerinte kb velem egyidős, annyira szép

6 megjegyzés:

  1. Hat ez a kabat tenyleg te vagy! Nyüff gazszamla :/

    VálaszTörlés
  2. én is mindig ezt mondom, hogy vagy időm van vagy pénzem a programokra, ritkán van átfedés, hogy mindkettő :S

    szerintem meg az a legmenőbb, ahogy besüt a nap hozzád <3

    VálaszTörlés
  3. nekem is volt hasonló számlás ügy, úgy is éreztem, mintha kiraboltak volna! :)
    szerintem a kabát juhászos, ne sajnáld :D

    VálaszTörlés
  4. Most le van értékelve a kabát 50%-kal ;)

    VálaszTörlés