2014. március 23., vasárnap

Pasiügyek

Pasi*: 
Közgázt ÉS filmművészeti főiskolát végzett (nem, nem csak járt, végzett mindkettőn). Rendezőként, vágóként dolgozik. Okos, kedves, érdeklődő, nagyon jó beszélgetőpartner, vannak hobbijai, sokat utazott, tanult zenét, játszik hangszeren. Cukin néz ki, kinézetre vékony, művész arc, ami nekem nagyon bejön. Vannak testvérei**. Nem iszik alkoholt, csak nagyon ritkán (ezen még gondolkodnom kell, hogy pozitív-e, vagy negatív, mindenesetre én ittam két fröccsöt, ő meg bambit, ő kért ezért elnézést). Bringázik. Szerény. He takes it slow. Összefutottunk barátaival, még egy ezer-éve-nem-látott ismerősével is, és láthatóan nagyon szeretik és tisztelik őt. Mindig bemutatott mindenkinek, bevont a beszélgetésbe. Ideálisnak tűnik, nem?

Mi:
Egymásba folyó témák, egész lazaság, könnyen eldöntöttük hogy hova megyünk, felváltva fizettük a köröket, és ez teljesen természetes volt. Fél 7 és fél 12 közt elröppent az idő. Megbeszéltük, hogy mindkettőnknek van még kedve találkozni. 

Én:
Nagyon-nagyon feszült voltam. Egyfolytában keresztbe fontam a lábam és a karom is, egy darabig próbáltam ellene tenni, de igazából nem ment, így feladtam a küzdelmet. Ennek ellenére jól éreztem magam, jót beszélgettünk. Egy ponton megpróbálta kicsit a házasságomra terelni a témát, milyen hosszú ideig voltunk együtt, milyen hosszú ideig voltunk házasok, és becsukódtam mint egy kagyló, és lett egy görcs a gyomromban, pedig nem voltak tolakodóak a kérdések, és akartam is, hogy tudja ezeket. I take it slow too. Pillanatnyilag nem látom őt az életemben. Azt látom hogy találkozunk, és elmegyünk vacsizni, meg moziba, beszélgetünk. Azt nem látom hogy hazahozom, hogy bemutatom a családnak meg a kutyának, hogy az életem része lesz. Tudni kell, hogy a nagy szerelmeim nem ilyen hűbelebalázs módjára indultak, hanem szépen lassan megfontoltan. 

Az elképzelhető, hogy én még erre nem állok készen? Vagy csak nyugodjak le a picsába, találkozgassak vele, és majd kialakul?

Maia Ferrel

*A történet szereplői kitalált személyek, minden egyezés a valósággal véletlen műve.
**Az egyik bátyám szerint érdekes, hogy az eddigi rosszul végződött kapcsolataim (2) mind egykék, és egyben önzőek voltak. Én ebben nem hiszek annyira, de jó, legyen, vegyük ezt is számításba.

7 megjegyzés:

  1. majd kialakul, de csupa pozitív dolgot írtál róla :)

    VálaszTörlés
  2. A lenyugvás határozottan jó ötlet, a többi meg úgyis alakul. Szerintem egy találkozó után látni vkit az életünkben amúgy is csak illúzió.:-)

    VálaszTörlés
  3. Jujj, ez nagyon izgi! :) Jól hangzik, szerintem is találkozgass még vele!
    Én sem iszom alkoholt, szerintem ez legyen a legnagyobb gond vele.

    VálaszTörlés
  4. amit a bátyád mond, az már nekem is eszebe jutott. persze nem törvényszerű, (itt kérek elnézést minden nem önző egykétől) de a testvérnélküliség nem feltétlenül támogatja az önzetlenséget. viszont ellene szól hogy tallkoztam már nem egyke önző emberekkel is:)
    amúgy pedig egyáltalán nem is baj, ha nem törtéik minden olyan gyorsan, szóval tök jó!

    VálaszTörlés
  5. Szerintem is majd kialakul, lehet, minden paraméternek megfelel, mégsem a te embered, és majd jön egy másik pasi, aki sokkal kevesebbnek felel meg, mégis jobban el tudod képzelni az életedben. :) pár tali után úgyis érzed majd tisztán, mit szeretnél!

    VálaszTörlés
  6. hát ez nem ide vág, elnézést, de eltűnt (az lehet?) a poszt, amiben írtál a rendetlenkedő kölkökről. na ahhoz találtam egy cikket :)
    http://comment.blog.hu/2014/03/22/egy_matektanar_tronok_harca-spoilerekkel_tart_rendet

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Nem eltűnt, töröltem. Ezek belső ügyek, megbeszéltük, nem kell hogy örökre itt maradjanak.

      Törlés