2014. május 9., péntek

We are family

Reggel írt a nagyobbik bátyám, hogy nem tudom-e, miért volt rosszkedvű anyu tegnap az egyik kicsi anyák napi ünnepségén, illetve utána náluk. Rögtön kupaktanácsot tartottunk, majd délután át is jött, én közben már puhatolóztam, és aztán ő is bement hozzá, és beszélgettek. 

Aztán itt maradt nálam, csináltam teát, meg ettünk sajtokat, almát meg mandulát, és beszélgettünk rengeteget, vagy két órán keresztül. Kérdezgetett a pasiügyekről, a munkámról, a szüleimről, mindenről, meg mesélt sokat. 

Apró rezdülések, és azonnal lereagálja, jön, és van ránk ideje. Nekem ilyen bátyám van. Kettő. 



Mindkét kép Indonéziában készült, nagyon-nagyon rég. Gondolom látszik, hogy mindkettőjükkel nagy volt a szerelem, már akkor is. 

2 megjegyzés: