És meséltem ennek a rocksztár pasinak a vizslás fiúról, és ő nagyon bölcsen azt mondta, hogy ha egy pasi nem tűnik túl lelkesnek, az azért van, mert nem lelkes. És szerinte ez egy felejtős történet. :(
Meh. Nekem is ezt mondtak a fiuk... Ha egy pasi akar vmit, akkor jon, hiv, keres, postagalambot kuld, nem lehet levakarni... Tokmindegy h mik a korulmenyek. Gyanus h igazuk van :(.
akkor én leszek az ellenvélemény: szerintem érdekled őt, csak biztos pokoli fájdalmai lehetnek, ha hamarosan műtik, nem tűnik kamu lemondásnak. utána keresett is, hogy mikor érnél rá, szerintem nagyon is akar valamit a vizslás fiú :)
Le lehet a talit mondani úgy is, hogy az ember érezze, hogy nagyon sajnálja a fiú, hogy nem találkozhat vele, és mindent megtesz, hogy kompenzálja a kimaradást, meg úgy is, hogy az ember úgy érezze, hogy annyira nem érdekli a másikat. :/
Hát, nemtom, agyalok most ezen egy ideje. Nálunk úgy volt, hogy A. egyáltalán nem volt az a hajde nagy érdeklődő, se lelkes. De nekem meg valamiért az úgy volt jó, és nem is hiányoltam a dolgot. Egyszerűen ilyen ember, irtó zárkózott, nem mutat ki semmit. És aztán is, mikor összejöttünk, kellett egy év, hogy felengedjen. Mégis megvártam, mert tudtam hogy ez nekem kell, és megéri. Iletve nem tudtam nyilván, de úgy gondoltam megéri. (Természetesen nem volt rideg, sem elutasító, meg vmennyire igyekezett, mert én sem nyomultam, de egyáltalán nem volt neki életbevágó(nak tűnő) a mi kapcsolatunk kialakulása. Mondjuk ez betudható annak is hogy 10 éve egyedül élt, és nem tudott és nem is akart hipp-hopp átváltani. Megvolt a maga kis zárt világa, élete, sokkal inkább befelé élt mint bárki más akit ismerek. Meg nem is akartam.) Pedig azelőtt sosem "értem be" ennyivel, meg zavart volna, stb. Nála valahogy nem. És úgy éreztem hogy van időm és energiám kivárni őt és tök elnéző voltam, meg nálunk lassan indult, sose tudtam mi lesz, lesz-e valami hosszabb ügyünk. Most ezt persze nem a ti szitutokra akarom ráhúzni, fogalmam sincs milyen a srác, vagy hogy hogyan viselkedik veled. Én biztos nem viselném ezt el, ha nem érzem hogy alkalmas/képes vagyok rá, a helyedben. Pláne ha most teljesen másra vágysz, és lehet hogy ilyen típusra soha nem is fogsz. Én se gondoltam hogy az én asztalom az ilyesmi, mégis máshogy alakult. De talán jó ideig nem fogom megtudni hogy helyesen-e :)
Kicsit ilyennek érzem most ezt a szitut, amilyennek te is leírod A-val ahogy indult nektek. És hát tudjátok, egy éve nem volt pasiügyem. Volt, néhány pici, amit meséltem, meg több, amiről nem meséltem itt, de valahogy senki nem fogott meg igazán, ezzel a fiúval kapcsolatban nagyon jó érzéseim vannak. És tudom, hogy van, aki azt gondolja, hogy hagynom kellene a picsába, és nekem is eszembe jut néha, de amikor találkozunk, hát annyira cuki, és olyan jó vele lenni, és hát ő is, igen, lelkesnek tűnik a maga kis setesuta módján. És látom ám a fejlődést, meg a nyitást, és van egy olyan sejtésem, hogy óriási szám tőle ez, és szokott írni, és elolvadok tőle. Ezért én is úgy érzem, nem tudom miért, mert kurvára nem ehhez vagyok szokva, hogy csak ki kell várni, és meg fogja érni, meg különben is, mit veszíthetek. És őszintén, valami miatt sokkal értékesebbnek és izgalmasabbnak látom ezt a történetet, mint ha tempósabban történnének az események.
Akkor ha a szíved mélyén helyesnek érzed, várj! Persze attól még úgyis jársz-kelsz a világban, és nyitott vagy, ismerkedsz, de ha úgy van, akkor úgyis megragadtok egymás mellett, ha ez a valami tartósan megfog. Bekebelezik ilyenkor az embert az eseménytelen események, észrevétlenül. Meg valahogy jobban hatott rám. Nekem az volt a legelbűvölőbb, hogy igazán úgy éreztem, végre valaki valóban figyel rám. Jobban lenyűgözött, "a semmivel", mint bárki aki ígért bármit, vagy biztosnak hittem. Pont így van, ahogy írod, most nincs mit veszíteni-szerintem-, ha meg jön más aki még jobban elragad, akkor meg az lesz az ami ellen nem fogsz tudni tenni!
szerintem ez tök egyedi megítélés alapján eldönthető dolog,azAnnával értek ebben egyet. nem lehet ráhúzni egy sablont mindenre, hogy mikor kinek kell írnia. pl ha én írnék a harapósnak, miután ez nyilvánvalóan csak egy kósza flört volt, az gáz lenne, de ha mondjuk háromszor írt volna azóta és egyszer én, akkor nem. Dé is ilyen kis visszafogott volt, ha én nem hívom el akkor találkozni, sose jövünk össze újra és nem töltünk még együtt egy szuper évet. de az ilyen típusokról tudni kell, hogy a kapcsolat alatt se változnak ebben sokat, legalábbis Dé engem mindig csak akkor hívott ha vmi gáz volt vagy valamit meg kellett beszélni. Soha egy szerelmes smst nem kaptam tőle.
Az a jó a pasikban, hogy nem kombinálnak agyon mindent, mint a nők:)
VálaszTörlésMeh. Nekem is ezt mondtak a fiuk... Ha egy pasi akar vmit, akkor jon, hiv, keres, postagalambot kuld, nem lehet levakarni... Tokmindegy h mik a korulmenyek. Gyanus h igazuk van :(.
VálaszTörlésakkor én leszek az ellenvélemény: szerintem érdekled őt, csak biztos pokoli fájdalmai lehetnek, ha hamarosan műtik, nem tűnik kamu lemondásnak. utána keresett is, hogy mikor érnél rá, szerintem nagyon is akar valamit a vizslás fiú :)
VálaszTörlésEgyfelől igaza lehet, másfelől jelen esetben a rocksztártól ez nem feltétlen objektív meglátás.
VálaszTörlésegyetértek Ádámmal, bennem is felmerült hogy minden bölcsnek maga felé hajlik a keze:)
TörlésLe lehet a talit mondani úgy is, hogy az ember érezze, hogy nagyon sajnálja a fiú, hogy nem találkozhat vele, és mindent megtesz, hogy kompenzálja a kimaradást, meg úgy is, hogy az ember úgy érezze, hogy annyira nem érdekli a másikat. :/
VálaszTörlésMeg azért please, ne egy órával előtte. :)
Hát, nemtom, agyalok most ezen egy ideje. Nálunk úgy volt, hogy A. egyáltalán nem volt az a hajde nagy érdeklődő, se lelkes. De nekem meg valamiért az úgy volt jó, és nem is hiányoltam a dolgot. Egyszerűen ilyen ember, irtó zárkózott, nem mutat ki semmit. És aztán is, mikor összejöttünk, kellett egy év, hogy felengedjen. Mégis megvártam, mert tudtam hogy ez nekem kell, és megéri. Iletve nem tudtam nyilván, de úgy gondoltam megéri. (Természetesen nem volt rideg, sem elutasító, meg vmennyire igyekezett, mert én sem nyomultam, de egyáltalán nem volt neki életbevágó(nak tűnő) a mi kapcsolatunk kialakulása. Mondjuk ez betudható annak is hogy 10 éve egyedül élt, és nem tudott és nem is akart hipp-hopp átváltani. Megvolt a maga kis zárt világa, élete, sokkal inkább befelé élt mint bárki más akit ismerek. Meg nem is akartam.) Pedig azelőtt sosem "értem be" ennyivel, meg zavart volna, stb. Nála valahogy nem. És úgy éreztem hogy van időm és energiám kivárni őt és tök elnéző voltam, meg nálunk lassan indult, sose tudtam mi lesz, lesz-e valami hosszabb ügyünk. Most ezt persze nem a ti szitutokra akarom ráhúzni, fogalmam sincs milyen a srác, vagy hogy hogyan viselkedik veled. Én biztos nem viselném ezt el, ha nem érzem hogy alkalmas/képes vagyok rá, a helyedben. Pláne ha most teljesen másra vágysz, és lehet hogy ilyen típusra soha nem is fogsz. Én se gondoltam hogy az én asztalom az ilyesmi, mégis máshogy alakult. De talán jó ideig nem fogom megtudni hogy helyesen-e :)
VálaszTörlésKicsit ilyennek érzem most ezt a szitut, amilyennek te is leírod A-val ahogy indult nektek. És hát tudjátok, egy éve nem volt pasiügyem. Volt, néhány pici, amit meséltem, meg több, amiről nem meséltem itt, de valahogy senki nem fogott meg igazán, ezzel a fiúval kapcsolatban nagyon jó érzéseim vannak. És tudom, hogy van, aki azt gondolja, hogy hagynom kellene a picsába, és nekem is eszembe jut néha, de amikor találkozunk, hát annyira cuki, és olyan jó vele lenni, és hát ő is, igen, lelkesnek tűnik a maga kis setesuta módján. És látom ám a fejlődést, meg a nyitást, és van egy olyan sejtésem, hogy óriási szám tőle ez, és szokott írni, és elolvadok tőle. Ezért én is úgy érzem, nem tudom miért, mert kurvára nem ehhez vagyok szokva, hogy csak ki kell várni, és meg fogja érni, meg különben is, mit veszíthetek. És őszintén, valami miatt sokkal értékesebbnek és izgalmasabbnak látom ezt a történetet, mint ha tempósabban történnének az események.
TörlésAkkor ha a szíved mélyén helyesnek érzed, várj! Persze attól még úgyis jársz-kelsz a világban, és nyitott vagy, ismerkedsz, de ha úgy van, akkor úgyis megragadtok egymás mellett, ha ez a valami tartósan megfog. Bekebelezik ilyenkor az embert az eseménytelen események, észrevétlenül. Meg valahogy jobban hatott rám. Nekem az volt a legelbűvölőbb, hogy igazán úgy éreztem, végre valaki valóban figyel rám. Jobban lenyűgözött, "a semmivel", mint bárki aki ígért bármit, vagy biztosnak hittem. Pont így van, ahogy írod, most nincs mit veszíteni-szerintem-, ha meg jön más aki még jobban elragad, akkor meg az lesz az ami ellen nem fogsz tudni tenni!
Törlésszerintem ez tök egyedi megítélés alapján eldönthető dolog,azAnnával értek ebben egyet. nem lehet ráhúzni egy sablont mindenre, hogy mikor kinek kell írnia. pl ha én írnék a harapósnak, miután ez nyilvánvalóan csak egy kósza flört volt, az gáz lenne, de ha mondjuk háromszor írt volna azóta és egyszer én, akkor nem. Dé is ilyen kis visszafogott volt, ha én nem hívom el akkor találkozni, sose jövünk össze újra és nem töltünk még együtt egy szuper évet. de az ilyen típusokról tudni kell, hogy a kapcsolat alatt se változnak ebben sokat, legalábbis Dé engem mindig csak akkor hívott ha vmi gáz volt vagy valamit meg kellett beszélni. Soha egy szerelmes smst nem kaptam tőle.
VálaszTörlés