Lett, igen, lett partnerem a VB döntőhöz, Pillanat jött meglátogatni, itt is aludt nálam. Bár zuhogott az eső, 8 körül kerestünk a Főtéren egy helyett, beültünk az óriási képernyőhöz legközelebbi, legjobb asztalhoz, mintha legalábbis a legdurvább focirajongók lennénk, kikértünk két szép nagy fröccsöt, és dumáltunk. Rajtunk kívül nem sok nőnemű volt a helyen, de ezt persze nem panaszkodásképp mondom. Nem lelkesedtük túl a meccset, de ez talán érthető is, amikor pedig kiderült, hogy hosszabbítás is lesz, egymásra néztünk, fizettünk, és hazasétáltunk.
Ma reggel egy nagy reggelivel és kávéval kezdtünk, aztán körbebringáztuk a Duna-partot, a ligetet és a várost, megmutogattam Pillanatnak Molnár Ilonka kalandjainak díszleteit. Majd hazajöttünk, csomagoltunk quiche-t, amit tegnap sütöttem (milyen kár, hogy vége a spárgaszezonnak, most várhatok egy évet megint, persze nélküle is finom lett), sárgadinnyét, vizet és jégkrémet, és sütkéreztünk egész délután.
Aztán kikísértük Pillanatot a vasútállomásra a kiskutyával meg a gyerekekkel, majd még csavarogtunk és fagyiztunk egyet a városban meg a parton.
És kicsit szomorú, az igen, mert válás-ügyes fejlemény van megint, de magányos, az kicsit sem vagyok.
egyébként én is megnézném a díszleteidet :)
VálaszTörlésOlyan jó volt nálad, veled, feltöltődtem, aztán ma reggel meg orvul rámrontott a depi, de ezt hagyjuk is.
VálaszTörlésén is szeretném megnézni a díszleteket! :)
VálaszTörlés