Vettem magamnak a leárazásokon fillérekért egy gyönyörű, rövid, tengerkék, aprómintás ruhát, ami V vonalban a derekamig dekoltált hátul, ezért nem lehet alá melltartót venni (mire jó, ha az embernek kicsi a melle), és ez valami elképesztő szabadságot ad. Az egész ruha világít a barna bőrömön, és valahogy nagyon szépnek, fiatalnak és nyúlánknak érzem magam benne. És annyira nagyon a helyén van tőle ez a nagy hőség, a jövés-menés, a hideg dinnye, a mezítláb mászkálás, a finom szellő az autóban, meg az esti fröccs, hogy én azt szeretném, ha nyár végéig kitartana ez a csodás kánikula, és le sem kéne vennem ezt a varázsruhát, maximum csak alváshoz.
ő az |
És ha visszagondolok majd erre a nyárra mikor tél lesz, eső, didergés, koránkelés és tejfehér bőr, akkor arra szeretnék majd emlékezni, hogy hogyan éreztem magam ebben a ruhában.
Oh, igen, a kis mell előnyei. Amit én soha nem tudok meg, milyen. :-) A ruha meg gyönyörű, és tuti, hogy nem csak a bőröd, hanem a szemed is világít benne. :-)
VálaszTörlés