Hát, jó szarul érzem magam minden szempontból.
Én nem tudom, ki hogy tudja ezt végigcsinálni, de én, tudjátok, nem vagyok képes a válásról sírás nélkül beszélni. A családom nem is tudja, mikor lesz a tárgyalás, mert akkor kérdezgetnének a részletekről, és azt nem akarom, majd szólok, hogy lezajlott. Sikerült kitalálni, hogy hogyan tudnám ezt anélkül lebonyolítani, hogy oda kellene majd mennem, és az ügyvédemmel is csupán levélben kommunikáltam, elküldtem a felhatalmazást, stb, nyomult, hogy találkozzunk, beszéljünk, de nem akartam, mert attól féltem, hogy ott is el fog törni a mécses, és nem akarom, hogy bárki idegen lássa, milyen lelkiállapotba kerülök már attól is, hogy beszélnem kell róla.
Ma mégis felhívott, és beszéltünk, én ilyen karót nyelt igen/nem/rendben/köszönöm stílusban válaszolgattam úgy 2 percig, majd leraktuk, és már zokogtam is. Azt hiszem, nem csoda, hogy nem akarok személyesen ott lenni.
Nem tudom, hogyan kell ezt az egészet csinálni, nem tudom, jól csinálom-e, vagy másképp kellene.
Nem tudom, hogyan kell ezt az egészet csinálni, nem tudom, jól csinálom-e, vagy másképp kellene.
Én nem vagyok ebben sehogy sem jó, még szakítani se tudok igazán, mert mindig úgy végződnek a kapcsolataim, hogy valami ott marad, vagy bennem, vagy a másikban.
VálaszTörlésDe szerintem (!) jól csinálod, ha neked így jó!
Erős nő vagy, kreativitással, pozitivitással teli és ezt itt a blogodban sugárzod is felénk, magad felé és ez jó, bármit túl lehet így élni, bármin túl tudsz lépni ! Sok szerencsét, erőt, ehhez is és a továbbiakban is!
Köszönöm! <3
TörlésNincs mit köszönni, tényleg. Annyiszor bearanyoztad a napom, haza érve olvasva az írásod, a képeid nézve! :)
TörlésÚgy csináld, ahogy neked a legkevésbé rossz, az csak jó út lehet. Nagy lépés lesz ez, de biztos vagyok benne, hogy ha túl leszel rajta, sokkal könnyebb lesz.<3
VálaszTörlésIgen, de elmúlt már egy év, és látod, még mindig padlóra küld. Remélem, hogy tényleg fog jelenteni egy fajta lezárást. Az egyik ismerősöm mesélte, hogy ők 8 év után váltak el most hivatalosan is, és utána elmentek együtt ebédelni... Nem tudom elképzelni.
TörlésAzért az nagyon nem mindegy, hogy alakul egy házasság vége, miért van válás. Ha kölcsönös elhidegülés, az könnyebben kezelhető, ahogy nálatok történt, azért az cseppet sem volt várható, szóval szerintem ilyenkor nem is sok az az egy év, ami eltelt. De akármekkora közhely is, idővel tényleg könnyebb, és most valóban pontot tesz mindennek a végére.
Törlésszerintem nincs olyan, h hogyan kell jól csinálni, ha úgy érzed, h így jó neked, akkor szerintem jól csinálod. kitartás <3 gondolj arra, h ha vége, akkor jobb lesz, mert nem kell már ezzel foglalkoznod.
VálaszTörlésSzerintem az ilyen traumákat az ember ösztönösen úgy csinálja végig, ahogy a legegyszerűbben túlél. Szerintem jól csinálod, ha magadra hallgatsz, és ha nem akarsz az ügyvéddel beszélni, nem beszélsz.
VálaszTörlésKitartás, hátha jobb lesz, ha vége! <3
:(
VálaszTörlésigen, ösztönösen jól csinálod, úgy ahogyan a legegyszerűbben túlélhető..
VálaszTörlésmost a hivatalos része lezárul, nem nyomaszt többé, könnyebb lesz eztán, meglátod.
sokan gondolunk rád szeretettel, szorítunk neked
puszi, ölelés <3