2017. április 21., péntek

És most pihenjünk meg lefelé néző kutya pózban*

Tegnap voltam jógázni, majdnem egy éve először, május végén tört el a csuklóm. Amíg benne volt a fém, nem hajlott valami jól, például fekvőtámaszokat is pár hete tudok újra csinálni. Na de a lényeg, hogy visszatértem. Csípőficammal születtem, és hála anyukámnak ebből semmi nem látszik, de ennek, meg a kisbabaként hordott kengyelnek a maradványa egy szép S alak a gerincemben - elvagyok vele, de nagyon oda kell figyelnem, karban kell tartanom a hátam, és állómunkát egyáltalán nem végezhetnék, nem bírok hosszan egy helyben állni, elfárad a gerincem. Bármilyen mozgás viszont nagyon jót tesz, a jóga teljesen megoldja minden problémámat. Nekem az ashtanga jött be nagyon, ami nem lassú és kímélő és dögunalmas, mint néhány jógaóra, amiken régen jártam, hanem kifejezett erőt igénylő, végig vezetett, kontrollált, nehéz gyakorlatok követik tempósan egymást, hogy kábé meghalsz. A spirituális részével nem nagyon tudok azonosulni, bevallom, én pusztán sportra használom az órákat, de igyekszem kikapcsolni a gondolataimat, a hangos, erőteljes légzés segít, de nem vagyok teljes mértékben sikeres, szoktam közben agyalni. Főleg nyáron járok, mert van reggeli óra, és elképesztően jó másfél óra jógával kezdeni a napot, hegyeket tudnék elhordani utána. Még az esküvőm reggelén is szakítottam rá időt, tudtam, hogy nincs az a smink vagy pezsgő, amitől kisimultabb leszek, mint egy ashtanga órától. 

Mondjuk ne úgy képzeljétek, hogy csupa zen minden, és boldog lebegés közben tökéletesen hajtom végre az ászanákat, hanem már az elején leginkább olyan gondolatok cikáznak a fejemben, hogy ezt én kizárt, hogy végig bírjam, remeg a karom, minek jöttem el, úristen, és még csak most kezdtük el, mi lenne, ha kislisszolnék, most úgyis mindenkinek csukva van a szeme, lehet, hogy nem is veszik észre, de aztán bele szoktam jönni, és kurvajó, a végén meg a kedvencem a hulla póz, mert legálisan lehet végre pihenni, csak vigyázni kell, hogy el ne aludjak. A gerincem és a közérzetem viszont tip-top utána.

Amúgy a jógáról Garance Doré tud a legviccesebben írni, (ha tudsz franciául, állítsd át a nyelvet, úgy még jobb) mondjuk nekem ez a csaj amúgy is a gurum, senkinek nincs ilyen vicces öniróniája, mint neki - illetve talán Violetnek van (te meg nyugodtan helyre is rakhatsz, ha laikusként hülyeségeket írok jógaügyileg). 

*I feel you, sister.

2 megjegyzés:

  1. hehe köszi :)
    tényleg viccesen ír!
    a jógáról meg majd egyszer szívesen kifejtem nézeteim! nem is uncsi! :P
    az ashtangával, hot yogával úgy általában óvatosnak kell lenni, én többeket ismerek, akik addig nyomták, míg összejógáztak egy gerincsérvet. óriási testtudat kell hozzá. példa: amikor már a 20. vinyászát csinálod, ami még a fele sem a gyakorlásnak és egyébként is elég gyorsan zajlik, a felfelé néző kutyában hajlamosak vagyunk beejteni a derekat, ami halál szegénynek, a karokat meg kifelé forgatni, főleg hipermobil könyöknél, ami kicsinálja az ízületet (vmi olyamsi instrukciót kell itt hallani, hogy a kar vénás része nézzen egymás felé). de ez csak egy a sok közül.

    VálaszTörlés