2017. április 18., kedd

Sugar

Nagyon kemény cukor-függést fejlesztettem ki az utóbbi egy hét alatt, ma nem ettem édességet, és eléggé kívánós vagyok. Sok-sok vizet iszom, és zöldséget eszem zöldséggel, remélem, 1-2 nap alatt jobban érzem magam (meg gondolom mindannyian).

Volt egyébként anyuval egy kisebb konfliktusom emiatt, mert néha felosztjuk egymás közt a menüt, és ő sajnos eléggé control freak, ha a konyháról van szó. Hétfőre azt beszéltük meg, hogy ő csinálja a husit, enyém a köret. Mivel volt töltött káposzta (ja, én sem értem, de nálunk húsvétkor is van), úgy gondoltam, a hús mellé legyen valami könnyebb köret, gondoltam, pirítok gombát és sütök spárgát, meg csinálok egy nagy adag színes salátát epres, balzsamecetes öntettel. Én ezt mondjuk tisztítással együtt 30 perc alatt elkészítem, úgyhogy nem siettem. Erre anya megjelenik az ajtómban 11 körül (1-re terveztük az ebédet, a vendégek dél körül voltak várhatóak), hogy tessék, pucoltam egy kis krumplit (úgy 5 kg-t - a szerk.), készítsd el, ahogy szeretnéd, ja és összevágtam a salátához egy csomó paprikát és paradicsomot.

Ezek után teljesen feleslegesnek találtam spárgát vagy gombát csinálni, és eléggé megsértődtem, hogy nem bízik benne, hogy feltalálom magam - ráadásul készültem, bevásároltam, és agyoncsapta a terveimet. Azt aláírja, hogy nagyon ügyesen főzök, és azt is szereti, hogy tök más stílusban, mint ő, de ha össze kell(ene) dolgoznunk, akkor konyhalánynak használ. Természetesen továbbra is harcolok a függetlenségemért, ha kell, tüntetni fogok, és nagyon szeretném megértetni vele, hogy a köret nem merül ki a krumpli-tészta-rizs szentháromságában, sokkal több zöldséget kellene ennünk, valamint hogy az ételeknél nem a mennyiség a lényeg. Asszem, hosszú még az út. Többet kell nekik főznöm.

Úgyhogy most egy darabig elkerülöm a konyhájukat meg az ebédlőasztaluk környékét, feltöltöm a hűtőm zöldekkel és visszatérek Milonka mediterrán konyhájához. Holnapra már elcsomagoltam egy adag maradék sült csirkét spárgával és pirított gombával, tízóraira pedig epret, kivit és málnát. Többen is visszajeleztetek itt-ott (kösziiii:)), hogy nagy sikert arattak a mascarponés tartok, az elmúlt héten pedig a spárgás quiche volt a sláger, úgyhogy, mivel találtam még hozzá további nyálcsorgató ötleteket, megosztom őket veletek is (megtekintés csak saját felelősségre): 



Egyébként az, hogy láttam, mennyire rosszul érzi magát a nagynéném a bőrében, megint megerősített abban, amit már sokszor megállapítottam, hogy a legjobb befektetés a testünk, nincs az a ruha, parfüm, étel, amitől annyira jól érzi magát az ember, mint a sporttól vagy az egészséges étkezéstől. Úgyhogy be is jelentkeztettem Phoebe-t meg magamat csütörtök estére jógára. És szerintem fontos tudni, hogy nem elég futni, vékonynak lenni, kellenek izmok is, nem csak ahhoz, hogy tónusosak, formásak legyünk, hanem ahhoz is, hogy például a gerincünk hosszú távon egészséges legyen. Szóval én elkötelezett szószólója vagyok a súlyzós vagy saját súlyos edzéseknek. 

4 megjegyzés:

  1. és az endokrin rendszer szempontjából is fontos az izom. Szóval még egy érv!

    Nálunk is szokott lenni káposzta. Nem is értem. Mármint nálunk nem pont húsvétkor, meg nem is pont karácsonykor, hanem előtte 2-3 nappal (mert nem akarunk káposztaszagot az ünnep idején meg nem is tudnánk mikor megenni annyi nehéz ételt), de van.

    VálaszTörlés
  2. Én pucoltam a krumplit. Mert megígérte, hogy én csinálhatom a köretet. Ahogy szeretném. Lehetőleg hasábkrumplit, a rántott husi zsírjában kisütve.
    Én már elengedtem XD
    Ha nálam van, én főzök.

    VálaszTörlés
  3. Amikor csak futottam vagy eppen semmit sem edzettem, rendszeresen volt gond a hatammal.. miota ez maskepp van, nem jott elo a problema.:) Eljenek a noies izmok!:)

    VálaszTörlés
  4. Én tegnap voltam jógán. A kedvenc mondatom: és most megpihenünk lefele néző kutyapózban. Teljes totális ellentmondás.

    VálaszTörlés