Vasárnap én főztem, újkrumplit, citromos és zöldfűszeres-fokhagymás csirkét és salátát, mára pedig csináltam egy nagy adag salit a maradék csirke mellé. Iszonyúan finom lett, és megbeszéltük, hogy kicsit kikupálom őt saláta-ügyileg, jön a nyár, tele a piac csodásnál csodásabb zöldségekkel. Jaj és az is annyira nyár már, hogy a teraszon eszünk, bort iszunk az ebédhez és belepotyog a lilaakác a tányérba.
Ma délután elmentem bicajozni, megnéztem a majálist, amit azonnal a hátam közepére kívántam, úgyhogy kitekertem a városból, suhantam a zöldben és hallgattam kicsit a madárcsicsergést. Hazafelé ettem egy fagyit, amiért 10 percig álltam sorban, aztán még megnéztem a Dunát, de nem volt kedvem a tömeghez. A délutánt pedig a bátyámék teraszán ücsörögtem végig.
Ez meg akkora cukiság (3 gyerekük van, ugye):
Neki pedig rettenetes a sorsa. Új párnája van, amit eléggé értékel:
Ezt meg sokat hallgatom mostanában, például mikor suliba tekerek reggel, ha este munka után végre leteszem a lantot, ha futni indulok, vagy reggel, mikor kimászom az ágyból, és kihúzom a sötétítőket. Vagyis mindig, mikor nem árt egy kis jókedv.
kutyanózi <3
VálaszTörlésNekem is ezt csinálja Lenó, ha valami újat kap :)