2017. június 1., csütörtök

I feel (the weekend) coming

Azt hiszem, a koncentrációképességemről sokat elárul, hogy ma kiderült, hogy holnap nem Győrbe megyünk kirándulni, hanem Debrecenbe. Teljesen érthetetlen, honnan szedtem Győrt. Mondjuk Debrecenben sem jártam még sosem, gondolom az agyam úgy volt vele, hogy random ismeretlen város messze innen, mondjuk ezzel az erővel Ouagadougou-ra (na ki tudja fejből, melyik ország fővárosa?) is gondolhattam volna. 

Az osztályom a legfelső emeleten van a suliban, iszonyú meleg van fent. Volt osztályfőnöki órám a gyerekekkel, és azt gondoltam, hogy ma megejthetjük a (szexi) rendőrbácsis előadást, de képzeljétek, nem kaptam választ az emilemre (a rendőrkapitánynak kellett írnom), eléggé csalódott vagyok. Na szóval egymás után volt ofő óra meg angol, 6.-7. Napközben felmentem hozzájuk, hogy mizu, mondták, hogy írtak két témazárót, negyven fok van a termükben, nyöszörögtek, hogy a tökük tele van, mondjuk meg is értem. Úgyhogy gondoltam egyet, és az esélytelenek nyugalmával lementem az igazgatónőhöz, és megkérdeztem, hogy megengedi-e, hogy elvigyem az osztályomat az uccsó két órában fagyizni, pont volt nálam osztálypénz is. Legnagyobb megdöbbenésemre simán beleegyezett, még meg is dicsért, hogy milyen jó fej osztályfőnök vagyok. A kölkök is ezt mondták egyébként, nagyon hálás volt mindenki, én is örültem, szóval win-win.

Délután kicsit sorozatot néztem meg elvittem anyut meg aput vásárolni, majd már azon voltam, hogy lassan lefekszem és olvasok, mikor kiderült, hogy még csak fél 8. Gondoltam, tök jó, elmegyek futni, de aztán végül az edzőteremben kötöttem ki megint. Valahogy nagyon ráfüggtem a mozgásra, a héten már háromszor voltam, kedden nem fért bele. Mikor ritkábban járok, mindig igyekszem minél több dolgot csinálni, és így van, hogy 2 órát, szaunával együtt 2.5 órát is elcseszek ott. Most viszont, hogy sokszor járok, figyelek rá, hogy pont egy órát legyek ott csak (20/30 perc cardio + 40/30 perc gyúrás), 5 perc a zuhany, 5 perc alatt hazaérek, és így nincs az az érzésem, hogy ráment a fél délutánom, illetve el tudom intézni reggel, suli előtt is. Tudom, uncsi, hogy mindig erről beszélek, de eljutottam oda, ahova szerintem én a jógán kívül még soha semmilyen sporttal nem, hogy már attól termelődnek bennem az endorfinok, hogy elkezdem bepakolni az edzős táskám. És akkora sikerélmény az is, hogy jól érzem magam, és látom magamon az eredményt, hogy a kaját is van kedvem betartani (persze ésszel, mert éhezni nem vagyok hajlandó), például az anyutól gyereknapra kapott gigantikus epres Milka vasárnap óta ott ül a konyhaszekrény fiókjában, pedig nálam sosincs itthon csoki, mert 5 perc alatt megeszem. 

Úgy ítélem meg, hogy a hétvége elkezdődött, holnap este akarok egy pici szociális életet élni itt a városban, szombaton táncolni megyünk a lányokkal, vasárnap vízpartot tervezek, meg meg akarom nézni az ultimate kedvenc nyári filmemet, a Jackie Brownt. Meg még egy csomó mindent tervezek, majd mesélek még. 


A legnagyobb problémám amúgy, hogy minden reggel a madarakra ébredek 4-kor (!!!) egyszerűen nem értem, miért kell megőrülni attól, hogy felkel a nap, de legalábbis miért kell ennek örömére teli torokból üvölteni, persze pont az én ablakom mellett lévő fán, és mindenki egyszerre. De komolyan, nem hogy aludnának. 

9 megjegyzés:

  1. Jackie Brown❤️, film zenéje ❤️❤️

    VálaszTörlés
  2. Én most úúúgy megnyugodtam, hogy nem csak én bírok haragudni a madarakra ezért a reggeli hisztiért... :) nekünk egy rigó keseríti a hajnalokat, és én nem is értem, hát a rigó énekes madár, nem? A miénk konkrétan ordít.... :/

    VálaszTörlés
  3. A héten én is mindig hajnalban ébredtem, pedig madarak sincsenek. De most szerintem valami kattanás van a madaraknál, mert a szomszéd utcában is állandóan fesztiváloznak, pedig máskor nem is szoktam hallani őket (mármint túlságosan város nekik szeirntem ez a rész).

    A fagyizásért meg tényleg jófej vagy :))))

    A rendőrbácsis dolog kicsit csalódás :( Már bennük sem lehet bízni? :( Pedig milyen menő lett volna, ha tényleg megjelenik a cukibácsi....

    VálaszTörlés
  4. A rendőrbácsis sztori lehetőség: menj be újra személyesen a szívtipródhoz :)

    VálaszTörlés
  5. Ó, én reménykedtem, hogy ő a nagy ő...
    Erre meg mit hallok/olvasok? 😕

    Én panellakó vagyok, de mikor néha lejutok Balatonra, ott ezer százalék, hogy a rohadék varjak ébresztenek 5 órakor.

    VálaszTörlés
  6. Én is úgy gondolom FELTÉTLENÜL el kell menned újra a rendőrségre.Fontos a gyerekek ilyen irányú felvilágosítása.;D
    Pár éve kiderült,hogy az ismerőseim között senki nem is hallott erről a filmről.Pedig még a színészek is elsőrangúak.Nem is értem...

    VálaszTörlés
  7. A madarak. Annyira röhögök. Reggel kiszóltam rájuk, hogy most már igazán kuss.
    Pedig én esküszöm végtelenül boldog voltam, hogy madárcsicsergős helyre költözhettem....
    Még az elején :D

    VálaszTörlés
  8. Bocsi, jót kacagtam az utolsó bekezdésen. :))) Nálam is hasonló a helyzet. Már négykor elkezdték ünnepelni a napot. Hétvégén! Jól emlékszek, hogy később már nyár derekán ezt a műsort nem nyomják? (Vagy csak én szoktam hozzá más években addigra?)

    VálaszTörlés