Kedden úgy éreztem, hogy megvan a flow, képben vagyok a csoportokkal
kapcsolatban, tudom a rendszert, mostantól nem fogok görcsölni. Felkészülök/kijavítok mindent a lyukasóráimban, nem viszem haza a
munkát, hanem fejben is bent hagyom a suliban, ahogy mindig is csináltam, és otthon már csak
mindenféle szórakoztató és pihentető dolgot csinálok.
Na
ehhez képest szerdán annyira ráfeszültem néhány dologra
(hogyan csináltam, jó volt-e, hogyan kellett volna), hogy végül
hazacipeltem _minden_ tankönyvet, 3 osztálynyi esszét (mindenkinek A4-es
méretű vastag füzet), otthon aludtam egy órát a kanapén a pasim ölében, majd még éjfélig
javítottam és készültem. Reggel pedig felkeltem fél 6-kor, és még akkor is ránéztem az anyagokra.
Persze emiatt a barátkozásra sem marad szabadgyököm, úgyhogy szépen kussban elténfergek a szünetekben meg a lyukasóráimban, szerintem azt gondolják, hogy antiszoc vagyok, és hát tényleg semmi kedvem társalogni. Tegnap hoztam ebédet, majd kimentem és a szomszéd hiperszuper kávézóban ittam egy kávét meg ettem egy sütit, ami kb 4 percnyi boldogságérzetet okozott. Eszembe sem jut bárkit hívni ilyenkor magammal.
Tegnap amúgy lett végül két csoportomnak megfejtése, amitől kicsit megkönnyebbültem, de aztán itt voltunk este 7-ig értekezleten és továbbképzésen. Végül a pasim eljött értem, hogy ne kelljen hazametróznom. Megváltás volt a nap végén beülni mellé az autóba, és nézni a várost a Duna felett a narancssárgás fényben, míg ő vezetett. Hálából sütöttem neki juharszirupos palacsintákat.
Valami most nagyon nem jó, nyűgös és fáradt is vagyok. Közben meg elképesztő (és szuperjó) hogy megint péntek van.
 |
| cuki kártya innen |
Egy ötlet, hátha segít: a füzetcipelés helyett nekem bejött a Google Drive csapatmeghajtó. Minden gyereknek megvan a mappája, oda feltöltik a fogalmazásokat otthon google docban, én pedig a javítás funkcióval végigmegyek rajtuk :)
VálaszTörlés(Az órán élőben írt esszével persze kevésbé működik)
Feltöltődős hétvégét!:)
Szia, Ilonka. Régi olvasó vagyok, és úgy emlékszem, hogy az előző suliban is szociális hullámvölggyel indult az élet, lehet, hogy általában így fogadod az éles váltást jelentő új helyzeteket. Szerintem süss egy tepsirevalót a nevezetes banános kekszből, és dobd be a tanáriban a közösbe; ez nem kötelez kényszerbarátkozásra, de mégis közeledés és szívélyes gesztus a többiek felé.
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólóhoz!
VálaszTörlésNekem ilyenkor az ironikus cinikus önismeretem szokott segiteni, általában jól fogadják az emberek. Pl.: Megvan az a rész a Jóbarátokból, hogy Chandler kezét nyújt tudomisénkinek és azt mondja: "Hello, Chandler vagyok, és mindig hülye poénokat nyögök be, ha zavarban vagyok😀"