2019. június 21., péntek

are we there yet?

  • A múltkor egy matek órát kellett helyettesítenem, és előre megbeszéltük a matekos lánnyal, hogy nem ad már anyagot, ne kínozzuk az utolsó (előtti?) héten a gyerekeket, filmezzek velük, beszélgessünk, vagy amihez kedvük van. Végül kimentünk a közeli parkba, a fiúk fociztak és gördeszkáztak, én pedig leültem a lányokkal a fű árnyékos részére dumcsizni. Na és akkor szúrtam ki, hogy az egyik lánynak szeplői lettek frissen, de olyanok, mint a rajzfilmekben meg a mesekönyvekben a copfos kislányok pofiján: olyan feketék és élesen kirajzolódóak voltak a pöttyök, mintha fekete filctollal rajzolták volna oda, szerteszét szórva az arcán - egy darabig nem hittem el, hogy igaziak. Csodaszép volt, nagyon tetszenek a szeplők. Milyen szépek az emberek, különösen ebben a korban. Bár én a mai fejemmel nem akarnék újra kamasz lenni, az a nagy önbizalomhiány, meg érzelmi hullámzás, ó anyám.
  • Lett netflixünk, meg amikor a telefont vettem, kiderült, hogy a TV-Internet előfizetésünkhöz automatikusan van HBO GO-nk is - csak épp időnk nincsen, hogy bármelyiket nézzük. Én úgy általánosságban sajnálom az időt a bambulásra, de remélem, majd nyáron le tudok annyira lazulni, hogy úgy érezzem, belefér egy csomó időt sorikkal tölteni. Meg hát mostanában bármit nézünk, valamelyikünk tuti bealszik rajta, szóval mindegy is.
  • A héten a szóbeli érettségik miatt reggel 7-re jártam suliba, és ez a jövő héten is így lesz. Barni cuki, és be szokott vinni, mert ugye csiniben nem tudok bicajozni, meg reggel 7-kor még nincs forgalom, és 20 perc alatt ott vagyunk autóval. Csütörtökön egyébként eljött értem délután is, és 2 óra, azaz 120 perc alatt tettük meg az utat a sulitól hazáig - ugyanez az út tömegközlekedéssel 30, bicajjal 25 perc. Mondjuk szerintem gyalog is gyorsabb lett volna. Elképesztő a budapesti csúcsforgalom, megeszik az autók a várost, és ez nagyon szomorú. 
  • Mondjuk volt két nap, mikor csak délre kellett mennem, aludtam 9-ig, reggeliztem, olvasgattam, kilakkoztam a körmöm - iszonyúan jólesett napközben itthon lenni egyedül. Nem tudom elmondani, hogy mennyire várom a nyári szünetet.
maggie cole

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése