Vasárnap SOS-ben elmentünk Vácra, miután apu telefonált reggel, hogy a kutyának annyira össze van állva a szőr a popsiján, hogy nem bír kakilni, guggolva járkál és szenved. Sajnos mindig ez az első jele annak, hogy túl hosszú a bundája és muszáj levágni neki, de legalábbis a fenekén - csakhogy egyáltalán nem engedi, hogy a fenekéhez nyúljunk, ezért van mindig a kábításos-kozmetikus mizéria. De valamit muszáj volt csinálni, hazasiettünk, készítettem ollót meg szappanos vizet, gumikesztyűt húztam, apa és Barni lefogták őt - de kb az életéért küzd ilyenkor - én meg hátul lemostam a fenekét és teljesen kopaszra lenyírtam ott a környéken a szőrt. Érdekes, hogy utána látszott, hogy teljesen megkönnyebbült, és bújt is hozzánk, nem produkálva azt a PTSD-s rohamot, amit az állatorvos után kétszer is, pedig tutira megviselte, hogy a fiúk kb teljes súlyukkal ráfeküdtek, míg én tisztába tettem őt hátul. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem hagyja magát, mikor szenved, és nyilvánvalóan segíteni akarunk neki, tudja jól, hogy sosem bántottuk.
Otthon ebédeltünk anyuékkal (rántott husit, amit én itthon nem csinálok, mert utána egy hétig kell szellőztetni, pedig imádjuk), aztán hazafelé megálltunk a Rómain. Én még sosem jártam ott, pedig Duna-part és fröccsözős, zenés helyek, hello, meg aránylag közel is van hozzánk, Barni viszont nem nagyon szereti, de most tökéletesnek találta a pillanatot, hogy megmutassa nekem, és sétáljunk ott egyet.
A másik végén álltunk meg autóval, és az első hely, amibe belebotlottunk, a Nap bácsi volt. Én teljesen odavoltam, hogy milyen csodálatos az egész, egy iszonyúan hangulatos hely, természet, szuperjó zene, alig néhány ember, jó ennivalók és italok, babzsákok, na meg a vízpart - hogy-hogy én eddig nem jártam itt, és miért nem ez a törzshelyünk? Vettünk limonádékat, és egy órát ücsörögtünk ott, majd továbbsétáltunk, hogy megnézzük a többi helyet is, nagyon kíváncsi voltam. Aztán ahogy közeledtünk a városhoz, egyre sűrűbbek lettek a helyek, egyre nagyobb a tömeg, egyre szarabb a zene, aztán a végére annyira falusi búcsú-hangulat volt már, hogy könyörögve néztem Barnira, hogy inkább vigyen haza. Szóval érdekes volt, jó volt, hogy megnéztük, meg el tudom képzelni, hogy majd nyáron egy-egy hétköznap kimegyünk a Nap bácsiba enni egy hambit, de igazság szerint akkor már inkább menjünk Kisorosziba vagy Gödre.
Miután a mi kutyánk megvakult, szintén egyre félősebb lett, egy idő után nem engedte magát ölbe venni vagy a hátára fordítani. PTSD-s ámokfutásokat mondjuk pont nem rendezett.
VálaszTörlésVan par jopofa hely azert a romain. Mi a Ket rombuszt is szeretjuk (ott lehet pl bogracsolni ugy, hogy te viszed a hozzavalokat, ok meg adnak bogracsot meg fat); meg van egy masik hely, annak most nem jut eszembe a neve; de van egy petanque palya is.
VálaszTörlésDe jah, a varos fele tenyleg kicsit bucsu vagy szeplak also feeling :).
asszem egyik ismiék pont a kétrombuszban tartották a polgárijuk utáni szűkebb körű hepajt, ilyen sütögetős-lazát, és nagyon imádta mindenki! :))
Törlés(de csak úgy mesélték a lagzin, úh nem láttam)
amúgy meg hát igen, a népszerű városi tömeghelyek nem tudják aut adni, mint egy Rácz kert pl
A Két rombuszban még lehet hamburgert, kukoricát és bármit sütni bbq, én is nagyon bírom. A másik a Fellini, amit csípek.
Törlésiszonyat tömeg és hosszú sorok álltak a két rombuszban és a felliniben is, ezért velük nem is próbálkoztunk, a nap bácsi pont azért tetszett, mertkevesen voltak és nem kellett sorban állni a limóért. a petanque-os helyet kiszúrtuk, szeretünk játszani, úgyh azt majd lehet, megnézzük.
VálaszTörlésLátszik, hogy kétezer éve nem keveredtem arra :S :)
TörlésBocsi,de a kutyus ügye nekem az orrszìvò porszìvòt juttatta eszembe.Gyakorlásnak nem rossz...kb ìgy kellett lefogni a dedeket hozzà.😁
VálaszTörlésMár nagyok,de egy csomò mindennek ellenállnak ha segìteni akarnèk.Ők el tudnàk mondani,mièrt,de azèrt sem...😂
Tökéletesen leirtad:falusi búcsú hangulat. Nagyon remélem, hogy rakpart lezárás célja nem a vásári helypénz lesz és nem fog olajszagban úszni a Duna környéke.
VálaszTörlésEzt a képet úgy elküldeném az öt évvel ezelőtti Ilonkának. :)
VálaszTörlés