Budapesti éjszaka

Megkértem a barátnőm, hogy a pasijával vetesse meg a jegyeket a szombati bulira, mert rettegtem, hogy elfogynak, én meg nagyon szerettem volna ott lenni. Erre tegnap délelőtt felhív, hogy ott áll a srác a jegypénztárnál, és nem szombaton lesz a buli, hanem pénteken, tehát aznap este. Ööö. Ennyire vagyok szétszórt, borzalmas. 

Úgyhogy átalakult a hétvégi program, és bár így nem tudtam rápihenni a mulatozásra, ahogy terveztem, és jó fáradt voltam, meg a barátnőm is (ő kétgyerekes anyuka), azért kemény munka árán sikerült olyan mennyiségű Sauska rozéfröccsöt* elfogyasztanunk, hogy vigyorogva táncoltuk végig a Toscát, ami elképesztően jó volt. 

Összefutottunk egy csomó ismerős arccal, és olyan hajmeresztő történeteket hallottunk, hogy hihetetlen, 22 éves pasiba beleszerető, majd a férjet emiatt kirúgó ("sosem szerettelek"), 35 éves, kétgyerkőcös anyuka, és társai. Én csak nézek, mi van ezzel a világgal. 

Imádom a budapesti éjszakát, teljesen otthon érzem magam benne, mindig magával ragad, de most egy darabig vidéki nyugi, pihi, sok sport, kevés ember, sok kutyacica, gyerekek és egészséges életmód. A mai nap már ezeknek a szellemében telik, és olyan jó, hogy még csak szombat van.

*Annyira jó, hogy nem az van, mint néhány éve, hogy csak folyóbort lehetett inni a bulihelyeken, amit ajánlatos volt elkerülni, hacsak nem akart másnap meghalni az ember, és emiatt sosem tudtam, mit igyak. Most konkrétan bárhol ihatom a kedvenc boraimat (Sauska, Nyakas) sok hideg szódával, másnap meg sehol. 

funa-mamimumemo