Nagyon jó kis ismerkedős-összejövős-romantikus álmom volt, nagyon szeretem, hogy amin napközben jár az eszem, azt az agyam éjszaka nagyon kellemesen továbbgondolja. Viszont az annyira durva, hogy amúgy nem úgy agyalok, ahogy normális lenne, tudjátok, mikor az ember már kitalálja a közös gyerekek nevét, miközben még a kezét sem fogta meg a másik. Pont ellenkezőleg, a gondokat vetítem előre, mi lesz 4 év múlva, ha rámun, ha elmúlik a lila köd, ha már nem lesz olyan izgi, ha nem tudom boldoggá tenni. Ez eddig abszolút nem volt jellemző rám, és hát sejthető, hogy miért aggaszt ez. Vajon ilyesmivel érdemes terápiára járni? Vagy majd meglátom, ha tényleg gondot okoz ez a kapcsolataimban (abban a sokban, amiben mostanában részem van)? Vagy egyszerűen az idő ezt is megoldja?
Szerintem behatárolhatatlan, hogy kinek mennyi idő kell a teljes regenerálódáshoz. De veled és a gondolataiddal hidd el, semmi baj nincsen! Az lenne a rossz, ha a lila ködben elhagynád az agyad, és az irrealitásokban úszkálnál egyfolytában. Élj inkább a pillanatnak és ne tervezgess előre ilyen fikciók alapján! A pakliban bármi lehet: sajnos az is, hogy nem ő az, akit keresel.. de az is lehet, hogy sokkal jobb is, mint gondolnád!!!
VálaszTörlésLényeg, a lényeg: szerintem tök jó, hogy így közelíted meg a dolgot. ..és ne aggódj annyit, árt a szépségednek! :)
Én azt gondolom, ha olyan emberrel sodor össze a sors, akivel kölcsönösek az érzések, akkor egy pillanat alatt helyre kerül minden, és nem fogsz ezen görcsölni. Persze az ember a legnagyobb szerelem közben is gondol olyanokat, hogy "jaj, mi lesz, ha ez nem tart örökké!", de csak egészséges mértékben.
VálaszTörlésNagyon-nagyon drukkolok neked, hogy megtaláld a másik feled, mert igazán jó ember vagy! :)
Sensitive