Olvastam valahol, hogy az augusztus a nyár vasárnapja. És tényleg olyan a hangulatom is, amiről biztosan a fülledt levegő, az óriási viharok, az egyre pirosabb naplementék, meg az alvás nélkül töltött éjszakák is tehetnek. Meg persze az, hogy zajlanak a válás előkészületei, egy hónap múlva már hivatalosan is elvált nő leszek (ezeken a kitöltendő adatlapokon ki írja be azt, hogy elvált?), és aztán igyekezhetek elfelejteni, hogy ez a házasság valaha megtörtént. Talán utána majd könnyebb lesz. Igyekszem nem sokat agyalni, de azért néha muszáj, persze nagyon szomorú vagyok, és időnként kell sírdogálni is miatta, nagyon-nagyon sajnálom, hogy így alakult, de már nem ragadnak el az indulatok és a harag: belenyugodtam. Tudok róla beszélni is, és jó, hogy sok barát van a környezetemben, aki meghallgat, tegnap épp Jude Law-nak meséltem telefonon, hogy milyen érzés, és annyira jókat mondott, aztán este Gabesznek beszéltem róla, mert inkább mondom, mint hogy benne maradjon a gyomromban, gonosz, alattomos, mérges görcsként. Én nem tudom, mi újság a ti környezetetekben, de most nyáron körülöttem 4 pár ment szét, házasságok, gyerekek, hosszú közös évek után, én már nem tudom, mit gondoljak. Tegnap egy fiúval utaztam be Budapestre, aki szintén elvált, ugyanakkor mentek szét, mint mi, csak náluk van két kicsi gyerek is (jó neked, mondta, tényleg minden relatív), és megbeszéltük, hogy ez olyan csalódás, hogy nem sikerült, hogy valószínűleg sosem emészti meg az ember, 70 évesen is fájni fog. Becsüljétek meg egymást nagyon, csak ez az egyetlen életünk van.
Végleg sose múlik el a fájdalom, az igaz, de idővel azért könnyebb lesz. Az első év kegyetlenül nehéz.
VálaszTörlésSenki nem írja le, hogy elvált. Egyedülálló (vagy nem ;)) leszel addigra megint. Én heteket tomboltam azon, hogy ez a válás olyan, mint egy bélyeg, konkrétan úgy éreztem, mintha valami börtöntetkó lenne rám varrva, hogy "elvált".
VálaszTörlésNem tudsz mit csinálni, csak önvédelemből úgy tekinteni azokra az évekre, hogy "meg sem történt" (nyilván nem így megy, de ezért írtam az önvédelmet), a jövőbe meg bizakodva. Hátha vannak normális emberek (ilyen szempontból normális) valahol.
Szerintem is annyira diszkriminatív ez az elvált kategória, kinek mi köze hozzá??
VálaszTörlésnem is értem, hogy ez az opció minek áll ott
TörlésEn csak kitartast kivanok, meg egy olyan lovagot, aki majd bebizonyitja, hogy miatta kellett ezeken a szornyusegeken atmenned!
VálaszTörlésA sok valas meg szomoru, cserebe korulottem sorra hazasodnak. Van remeny!