Tegnap reggel korán keltem, zuhany, hajmosás, kutyacica, reggeli, rohanás, bicaj, majd annyira jó napom volt, voltak megnézni az órámat, amire óriási dicséretet kaptam (pedig egy csomó minden nem sikerült jól), elvittem egy szakmukis osztályt a cba-ba, ahol vizsgázni fognak, és tök jól megy nekik a vizsgaanyag, tehetséget gondoztam, ráadásul nem a saját tantárgyamból (ezt majd elmesélem), és a diákom nyert a versenyen (amit meg is néztem), amire készítettem, és halálosan büszke vagyok rá. Majd voltam otthon, anyuztam, cicáztamkutyáztam, majd besöpörtem Budapestre, elmentem megvenni a sárga kabátot, amit végül nem vettem meg, mert annyira azért nem tetszett, de vettem egy szoknya-rövidnadrágot, amin eprek vannak, és egy gyönyörű, fekete, szűk bársonyzakót, amiről ma reggel a vonaton kiderítettem, hogy tulajdonképpen sötétkék. Aztán voltam a pasimnál, megszeretgettük egymást, zsömözsövö, vacsi, bújás, miegymás, majd fogmosás után úgy összevesztünk (le sem írom, hogy min, mert nem hinnétek el), hogy úgy aludtunk el, az ágy két szélén. Reggel persze már mindketten szántuk-bántuk bűneinket, és dúlt a l'amour újra. Ki érti ezt. Mindenesetre, mindent összevetve szuper jó nap volt. :)
Örülök: ... a tegnapi napnak. Meg hogy ma csak fél 1-ig tanítok. És hogy ahogy ígértem: meggyógyultam.
Szomorú vagyok: ... a tegnapi nap lezárását kihagytam volna. Nem értem magunkat. Így most utólag megint: ez mire volt jó? Ennek ellenére úgy érzem, hogy nincs baj, és megoldjuk.
Alig várom: ... holnap este színházba megyünk, a Nemzetibe, a Körhintát nézzük meg. És aznap leszünk fél éve együtt, milyen gyorsan elrepült!
Izgatott vagyok: ... felújítom a szép kék budapesti bicajom, egyenes kormányt kap a versenykormány helyett, bandázst, új ülést, meg lezárót, és már annyira várom hogy krúzolhassak vele Budapest utcáin.
Bárcsak: ... utazhatnék, mondjuk egy hetet! Kvázi bárhova. Szeretnék csavarogni, múzeumba járni, ismeretlen utcákat bejárni. Ebből is látszik, hogy itt a tavasz.
Hangulat: ... nagyon-nagyon jó kedvem van, epres-rövidnadrágos, új zakós, kutyát sétáltatós, városban biciklizős, tavaszi. Jó nekem.
Örülök: ... a tegnapi napnak. Meg hogy ma csak fél 1-ig tanítok. És hogy ahogy ígértem: meggyógyultam.
Szomorú vagyok: ... a tegnapi nap lezárását kihagytam volna. Nem értem magunkat. Így most utólag megint: ez mire volt jó? Ennek ellenére úgy érzem, hogy nincs baj, és megoldjuk.
Alig várom: ... holnap este színházba megyünk, a Nemzetibe, a Körhintát nézzük meg. És aznap leszünk fél éve együtt, milyen gyorsan elrepült!
Izgatott vagyok: ... felújítom a szép kék budapesti bicajom, egyenes kormányt kap a versenykormány helyett, bandázst, új ülést, meg lezárót, és már annyira várom hogy krúzolhassak vele Budapest utcáin.
Bárcsak: ... utazhatnék, mondjuk egy hetet! Kvázi bárhova. Szeretnék csavarogni, múzeumba járni, ismeretlen utcákat bejárni. Ebből is látszik, hogy itt a tavasz.
Hangulat: ... nagyon-nagyon jó kedvem van, epres-rövidnadrágos, új zakós, kutyát sétáltatós, városban biciklizős, tavaszi. Jó nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése