2015. március 2., hétfő

Fcuk

Nem is tudom, mikor volt ennyire szerencsétlen reggelem, mondjuk gondolom, egy idő után már én is úgy vagyok vele, hogy semmi nem jó. Budapesten aludtunk, úgyhogy 5:45-kor kellett volna ébredni, de elaludtam nagyon, egy órát. A pasimnál bluetooth-os hangfal van, nekem meg rákapcsolódva maradt a telefonom, de mivel le volt a hangfal halkítva, hiába ébresztett, nem volt hangja.  

Mindegy, összeszedtem magam, két falat reggeli, kávé, egy csomó cucc, mivel a tornacipőm, hajvasalóm, könyvem, fényképezőgépem, miegymás kell otthon is, aztán elindultunk, a textilszatyrom füle pedig leszakadt a ház előtt. A Moszkván alig bírtuk átverekedni magunkat, jegyet is kellett vennem, majdnem elütött a villamos, rámcsöngetett, majdnem szívrohamot kaptam. És közben nagyon szúr a zöld kiskutyás pulcsim az egész felsőtestemen, pedig nem is szokott. És persze nagyon el is kések.  

És még értekezlet is lesz délután, és aztán diákok estig, nyüssznyüssznyüssz. 

Pedig láttuk tegnap Lizát, a rókatündért, és tényleg (róka)tündéri volt, és a Birdmant is megnéztük, mondjuk azt szerintem nem értettem, de oké. Akkor most legyen kedd.

3 megjegyzés:

  1. Mi is megnéztük tegnap a Birdmant, én a feléig bírtam, addigra olyan álmos és ideges voltam a filmtől, hogy inkább lefeküdtem aludni. Most vagy nagyon rossz hangulatban szaladtam bele, vagy egyszerűen csak én sem értem.

    VálaszTörlés
  2. mi is megnéztük, egyik nap a Lizát (tök jó volt!), aztán a Birdman-t (szintén problémám akadt az értelmezéssel). :)

    VálaszTörlés
  3. Gofri irt a Birdmanról, szerintem jó:

    http://gofriblog.blogspot.de/2015/02/birdman-avagy-mellozes-meglepo-ereje.html

    VálaszTörlés