2015. június 23., kedd

Times are hard for dreamers

Tegnap este már annyira szenvedtem a tételektől, hogy fogtam magam, és egy hirtelen ötlettől vezérelve felregisztráltam egy társkeresőre, egy olyanra, ahonnan tavaly szeptemberben regisztráltam le, mikor az expasimat megismertem (nem miatta, csak épp kifogytam a lelkesedésből). Kicsit hervasztó, hogy az ott található pasik egy bizonyos százaléka ugyanaz, mint akkor (vagy csak nekem ajánlja fel ugyanazokat a rendszer, fent van például a filmrendező, akivel randiztam párszor, majd később, mint utólag kiderült, Ivory is, de ő is kikosarazta, hihi) - szegények, azóta sem találtak senkit? Vagy már rég családjuk van, boldog párkapcsolatban élnek, csak elfelejtették törölni magukat? Vagy ilyen reménytelen az online társkeresés?

Szóval jó sokat elszöszmötöltem ezzel (kéne pár friss fotó rólam, no majd az államvizsga után művészkedek), és nem bírtam eldönteni, mit és mennyit írjak magamról. Arra jutottam, hogy előadhatom ott magam, de szerintem úgyis a személyes találkozó dönt, úgyhogy maradtam néhány hangulatos mondatnál. Van, amelyik fiú szinte doktori disszertációt rak föl magáról, és tényleg, jó olvasni, hogy milyen okos srácok is vannak (bár ilyenkor kicsit az önteltséget is sejteni lehet a sorok mögött), persze biztosan van velük is valami gond (emlékezzünk a Notre Dame-i toronyőrre, aki nem egy Youtube videó). Lehet, hogy nekem túl magasak az elvárásaim. Mindenesetre a jövő héten a kezembe veszem az irányítást, kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt találom meg a világ legcsodásabb emberét veszítem el a lelkesedésemet. Wish me luck.

41 megjegyzés:

  1. Csak mondom, hogy a rendező azóta már Dónak (a szőke rajongód) is írogatott vagy egy hónapja, úgyhogy tuti nem nős:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A barátnőd az nagyvad, ő egész konkrétan megenné azt a fiút reggelire. :)

      Törlés
    2. meg bizony, pont én is ezt mondtam neki :)

      Törlés
  2. Gondoljátok, ha valaki ír, az értelemszerűen és biztosan nem is nős?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most itt konkrétan erről a srácról beszéltünk, akit ismerünk mindketten, ő tutira nem az. :)

      Törlés
    2. Igen.
      Én meg általánosságban.

      Törlés
    3. Nekem van bizodalmam, általában nem ilyesmin szokott elbukni a dolog, kifejezetten jó tapasztalataim vannak, már ami a pasik egyenességét illeti. Bár tény, hogy én nem a love.hu-ra iratkoztam föl, nekem itt illetlen fotókat sem küldött még senki (nem így, ugye, Chanának). De köztudott, hogy a tinderes profilképeken rendszeresen esküvői fotókkal (ott áll mellette az ara), kisbabás képekkel jelennek meg a pasik, és akkor ezek csak azok, akik nem árulnak zsákbamacskát.

      Törlés
    4. Ja és hát mindig benne van a pakliban, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar, rotigotin például attól retteg, hogy az első közösen eltöltött éjszaka után a pasi lelép a kocsikulccsal meg a pénzével (ugye nem baj, hogy leírtam), de szerintem nem lehet így hozzáállni a világhoz. Rémtörténetek mindig vannak.

      Törlés
    5. Szerencsés vagyok, hogy nem MA kell ismerkednem.

      Törlés
    6. Ugyanez a mondat kb szó szerint elhangzott az én számból is néhány éve. :)

      Törlés
    7. Hozod rám a frászt! :-D

      Törlés
    8. Nem akartam, csak tényleg így volt.

      Törlés
  3. Én mindig regisztrálok valahova, 2 hét után sokkot kapok / eltelek / elegem lesz az egészből / feladom, kitörlöm magam, x idő elteltével újra megpróbálkozom, de valami naivitástól fogva mindig azt hiszem, hogy egy másik oldalon majd sokkal jobb lesz. De közben mindig tök ugyanazok az arcok vannak. van, akivel az elsőr regisztrációm óta időnként összefutunk online (két éve volt kábé, talán két és fél). Nyilván ők meg ugyanezt gondolják rólam, hiszen mindig ott vagyok mindenféle oldalon. Illetve mindig csak egyen.
    Szóval én úgy érzem, hogy Budapest egy falu és mindig ugyanazok az arcok ismétlődnek. Persze lehet, hogy csak online, mert az utcán szoktam még másokat is látni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valamivel el kell ütni az időt, meg ugye HÁTHA! :)

      Törlés
    2. A remény hal meg utoljára, mint tudjuk :D

      Amúgy addig-addig sztorizgattatok itt a kerítésről, hogy tegnap megkérdezte valaki, hogy zavarna-e, ha megpróbálna összehozni egy ismerősével :D Hát kíváncsi vagyok... (arra is, hogy egyáltalán lesz-e belőle valami)

      Törlés
    3. De ugye nem Chana ajánlgatja neked is a Bencét? :) :D

      Törlés
    4. nemnem, offline ember. De a nevét nem tudom, úgyhogy bármi lehet :D De egyszer egy Bencével már megpróbáltak összehozni, de szegény elmenekült (programozó volt a szentem a sztereotipikusan antiszoc fajtából).

      Törlés
  4. Én nem ajánlgatok senkinek már senkit, megszűnt Madamme Chana intézménye :) Az elittársra ne menjetek, egy hónapja állok pulzus- és vérnyomásemelő levelezésben velük, jó nagy átverés (konkrétan levontak automatikusan 12000 ft-ot a számlámról úgy, hogy engem meg sem kérdeztek :/

    Ti hová jártok?
    A Budapest-környékieknek is van problémája az ismerkedéssel? Azt hittem, ez a vidéki leányok privilégiuma...

    Én is azt tapasztalom, hogy ugyanazok az arcok... éshát... most írom a tanulmányom erről az egész kócerájról.

    Legújabb találmányom (még nem szabadalmaztattam, szóval hess az ötletemről :P ) a hazugságvizsgálós társkereső. Olyan bővítménnyel, hogy aki hazudik azt jól meghajintja a kettőharminc. :) Áramütésben halálozna el a pasik nagy része, mi ugrálnánk egy jót a tetemükön,kitépnénk a szívüket és új nemzetséget alapítanánk megmaradt kopasz, 160 cm-es, fogatlan, kisfarkú egyedekkel. Na, mit szóltok? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Nekem nyugodtan ajánlgathatsz továbbra is!:) Viszont neked pihentetned kellene egy kicsit az online társkeresést szerintem, mert a zárt osztályon fogod végezni. :)

      Törlés
    2. én nem tudok ismerkedni, ha kimozdulok sem gyakran nézek körbe-körbe pasik után kutatva, szóval tök mindegy nekem, hogy Budapesten élek vagy egy zsákfaluban.

      Amúgy ez a hazugságvizsgáló sem lenne megoldás szerintem mindenre, mert egy csomó pasi elhiszi magáról, amit ír. És akkor nem jelezne a vizsgáló.
      Volt kollégám, aki kiakadt egyszer, hogy ledugózta egy csajszi a randin, hogy dehát egy 180 centis pasira hogy lehet azt mondani, hogy dugó?! A srác pár centivel alacsonyabb volt nálam és én meg 171 vagyok. Ő halál komolyan 180-ra mérte magát és elhitte, hogy annyi.

      Törlés
    3. Tudom, miről írsz... én hatodikos kisiskolás korom óta hiszem magam 63 kilónak :)

      Törlés
    4. Sajnos mindig belefutok a selejtes mérlegekbe, Akkor, hatodikban volt egy pöpec darabunk, azóta nem találok olyat....


      Ilonka, mire gondolsz? :D

      Törlés
  5. Jajj, bocsi, de ma megkaptam a jubileumi 400. farkas képet. És már a farokra úgy nézek lassan, mint nőgyógyász a puncira...

    VálaszTörlés
  6. Én is így vagyok vele, mint Mike. A legjobb az volt, amikor egyszer előfizettem, majd másnap fuck this shit jeligére töröltem magam.

    VálaszTörlés
  7. Én sosem szoktam, de most kezdeményezni fogok, és majd én írok a szimpatikus fiatalembereknek, könnyed humorommal elvarázsolom őket, az első randevún szerelembe esünk, majd boldogan élünk, míg meg nem halunk. Mondjuk ott elbukhat a történet, hogy a nekem tetsző pasik másoknak is tetszenek, így mivel körberajongják őket a szebbnél szebb huszonéves lányok, válaszra sem fognak méltatni egy 37 éves lányt (mert én nem tagadom le a korom), aki csak egy a sok közül. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az a baj, hogy a huszonéves lányok tarolnak. Ők még hagyják a pasikat, nem nyaggatják a gyerekszüléssel (legalábbis a pasik így hiszik, közben meg... az exemet így hálózta egy be a munkahelyén. Most a csaj az esküvőt szervezi, és szedi a babatablettát már...) Ők még formálhatóak, le lehet egy műkörömmel venni őket a lábukról (tisztelet a kivételnek). Frissek, ropogósak, ráadásul még nem járt bennük -a pasik szerint- annyi kukac (de azért ez ugye simán cáfolható...) Ráadásul én úgy érzem, hogy az, hogy miskolci vagyok és nem vékony még nehezíti a dolgot, mert kétféle választ kapok:

      1. "jajj, de messze vagy... " 1.a. "mikor jársz Pesten?" 1.b.: "mennyi idő vonattal kb. Miskolc?"

      2. "Ne haragudj, de nem téged kereslek..." 2. a. "Én 60 kilóig keresek" - ezt már írtam, hogy utoljára talán hatodikban feleltem volna így meg neki... 2.b.: "mennyit akarsz fogyni?" 2.c.: "majd együtt leizzadjuk". 2. d.: "Mikoriak ezek a képek rólad?" 2.e.: "nagyon sokat eszel?"


      És akkor ott vannak a puncivadászok, akik simán továbbállnak, ha már megkapták, majd bosszantó módon felbukkannak hetekkel később, és ott akarják folytatni, ahol abbahagyták...



      Ha ezeket leszámítjuk,marad a selejt, aki ennyi ideig senkinek nem kellett. Ide tartoznak az anyucipicifiai, akik sosem fognak elköltözni otthonról, a külföldön dolgozók, akik SOHA nem jönnek haza, de arról se álmodj, hogy kivisznek magukkal a tutiba, a nagyoncsúnyák (akiknek nagy része még annak ellenére is átvágja a fejed, hogy olyan csúnya, mint a bűn), az őrültek és a szarrágók, a nőkből örökre kiábrándultak (mert megalázták, lehúzták őket anyagilag, lelkileg), az atlétatrikós-fingósnadrágos- szandál-zokni kombós halmutogatók, a fülbevalós-szolis-agyongyúrt merci mellett pózolók, a huszonéves MILFvadászok, a késői ötvenes-hatvanas dejópasivagyokmertpénzemvan-ok.


      Mikor anno 2 éve az egri doki egyik ügyeletében lelépett az asszisztensével sejtettem, hogy nehéz lesz a dolog, de nem hittem volna, hogy ennyire...

      Törlés
    2. Elhiszem, hogy rossz tapasztalataid vannak, de szörnyű, hogy ilyen előítéletekkel, skatulyákkal nézed az embereket. És akkor én mi vagyok, az elvált, kétségbeesett, késői 30-as ketyegő biológiai órával, aki azt hiszi, hogy a színes ruháitól fiatalos lesz? :( A huszonéves csajok nem tehetnek róla, hogy ők huszonéves csajok, akiket én ismerek, azokat nem lehet levenni műkörömmel a lábukról (egyiket sem), és nem hiszem, hogy minden pasi átvág, bűnronda, vagy az anyja szoknyáján ül. Biztosan van egy csomó olyan, akikről írtál, de akikkel én találkoztam eddig, azok pont azzal küzdenek, mint mi: nem tudnak hol ismerkedni, pedig nagyon szeretnének párkapcsolatot. Szóval én optimista vagyok.

      Törlés
    3. Háttt...öööö... :) 2 éve keresek kisebb-nagyobb megszakításokkal az interneten :) Nekem ez a tapasztalatom.

      Amúgy meg drukkoljatok, épp most hívtak randizni és 10 percre sem lakik tőlem a srác.

      Törlés
    4. Na tessék. :) Nagyon drukkolunk! Ha megnyitnád a blogod, és leírnád a sztorikat, szerintem innen özönlenének a kíváncsi olvasók. :)

      Törlés
    5. Igen, igen, igen, én mennék, olvasnám!

      Lányok! Én is jártam ebben a cipőben... Tudok olyat is mesélni, mint Chana és tudok cukiságokat is.

      Milonka, ezen a elváltkétségbeesettszínesruháson kicsit nevettem... én is pontosan ebben a cipőben jártam, de pontosan, pontosan, és pontosan annyi idősen, mint most te. ;)

      Törlés
    6. Ilonka, teljesen egyetértek. A selejtnek minősített emberekről sem tudhatjuk, hogy mi vezetett oda, hogy 30-40-akárhány évesen egyedül vannak, és szerintem ez végtelenül bántó.:(

      Törlés
    7. Szerintem az optimizmusnak és a Chana féle megközelítésnek is van helye. Volt idő, amikor TÉNYLEG csak és kizárólag a fent említett borzasztó alakok találtak meg, ők viszont levakarhatatlanul, tehát hatványozottan rosszul éltem meg az egészet. És akkor arra jutottam, hogy biztos csak ilyenek vannak. Szerintem vannak periódusok, amikor az embert csak ilyenek találják meg és elkezdi szörnyen látni az egész helyzetet. És lehet, hogy észre sem veszi, hogy vannak normálisak is, mert eleve támadásként él meg mindent, még azt is, ami nem az. Vagy hát hogyismondjam, teccikérteni. Meg amikor már olyat is belelát az ember, amit nem akar.
      Én ilyenkor szoktam offolni magam, tisztítókúra jelleggel offline-kodom és utána minden sokkal jobb.

      És az utóbbi időben voltam pár randin, egyesek szerint nem túl jó randikon, de én annyit röhögtem rajta utólag meg legalább fröccsözés közben van min sztorizgatni és néha én is úgy érzem, hogy kicsit kilátástalan az egész és sosem lesz már senki, de azért sikerül kicsit jobban megélni az egészet.
      Egyik barátnőm például sosem érti, hogy miért találkozgatok fiatal srácokkal, akikkel nyilván nem lesz semmi komoly - például azért, mert kis cukik, lelkesek, nincsenek még lelkileg meggyötörve, nem kompenzálnak (illetve de, de mást és máshogy) és tök üdítő élmény az egész és visszaadják az ember hitét abban, hogy vannak még normális pasik.

      Szóval én kapmányszerűen randizom, így jut a "najó, ebből elegem van" részből is és az újult erővel nekikezdésből, lelkesedésből is, amikor mindig tök optimistán tudok indulni és nyitottsággal hozzáállni az egésznez gyanakvás helyett.

      Törlés
    8. Chana: szerintem emberi lényt, bárki legyen is az, "selejtesnek" titulálni nagyon-nagyon ízléstelen...

      Törlés
    9. Tamko, szívesen eléd tárnék egy-két sztorit, azt hiszem, onnantól Te is megváltoztatnád a véleményed e téren :)


      Köszi a drukkot, a mai srác rendhagyó módon NEM volt selejtes, folyt.köv. :)

      Törlés
    10. Mike, igen, ez a tipikus, "lesz mit mesélni az unokáknak" dolog :)


      Ilonka, neeeeem, nem nyitom meg többé a blogom szerintem, jól elbeszélgetek magamban :) a hangok is azt üzenték, hogy jó így. Viszont úgy érzem, hogy a szélsőségesen MÁS gondolkodásom a Te olvasóid közt is meglehetősen nagy kődobálást eredményez, emiatt nagyon örültem Nektek, de csak a háttérből foglak tovább olvasgatni, mint eddig sokáig :) ez így helyes, ide én túl papagáj vagyok :)

      Aki úgy érzi, van egy mail-címem az adatlapomon, szívesen diskurálok vele témában és témán kívül :) Pussz!

      Törlés
  8. Öhm, én a férjemet társkeresőn ismertem meg, aki filmrendező. :D

    VálaszTörlés
  9. Nekem is ez az érzésem, hogy évek óta ugyanazok az emberek/ Szerencsére nem voltam fenn évekig egyhuzamban, hanem így szakítás után visszaregisztrálgattam, de legutóbb nagyon hamar meguntam, és most hibernálódva vagyok. Volt olyan, aki egy év különbséggel elküldte ugyanazt a sablon levelet :D :D

    VálaszTörlés
  10. Igen, sajnos ugyanazok vannak fent...

    VálaszTörlés
  11. Chana, köszi a Bence adatlapját, de töröltem inkább a kommentet, szegénynek had legyenek személyiségi jogai.

    VálaszTörlés
  12. Oké, akkor én most leírom, hogy E. egészen pontosan a 4. internetes társkeresős randim volt. Neki meg én voltam az első. :) Szóval, a szerintem is a remény hal meg utoljára. Arról nem is beszélve, hogy van egy pár jó sztorim londoni társkeresés címen, amin azóta is jókat röhögünk a barátnőkkel. Hajrá Milonka, és tessék majd írni róluk. :)

    VálaszTörlés