2015. október 15., csütörtök

Hush now

Ma nagyon, nagyon nyűgösen ébredtem, 7-ig ki sem keltem az ágyból, aztán gyors zuhany, öltözés, fél8-kor ültem le reggelizni. Még jó, hogy lemondtam a ma reggelre tervezett edzést, nem lett volna hozzá erőm. Aztán az egyik végzős osztállyal volt dupla órám, ők kicsit komolyabbak, mint a többiek, és nagyon jóban vagyunk, csupa mosoly bemenni hozzájuk, és dolgozni is lehet velük. És ahogy beértem, az egyik fiú azt mondta, hogy a tanárnő annyira fiatalos volt tegnap, mintha idejárna a suliba, meg sem ismertem. Annyira cukik, olyan sok kedvességet kapok, nem is értem, miért nem megy mindenki tanárnak. Megkérdezték megint, hány éves vagyok, mondtam, hogy 37, és szörnyülködtek, ahogy szoktak. Gondolkodtam, mi volt rajtam tegnap, bő, világos lovaglónadrág, szűk, fekete, térdig érő csizma, egy bordó, vállról leesős felső, meg egy csíkos kardigán - az egyik meleg, kényelmes, laza, világ elől elbújós szettem, nem voltam kisminkelve, a hajam gombócban a fejem tetején, fáradt is voltam, előző este a randi miatt későn feküdtem le. Szóval jólesik. Mondtam nekik viccelődve, hogy hát a gének ugye, de attól még 37 vagyok. Aztán egy fiú azt kérdezte, hogy de ha nem látszik, akkor nem mindegy? Hát... Nem. Attól még 37 vagyok, hogy csinos ruhákat hordok meg cicás fülbevalót.  

Anyukám betelepítette hozzám a dzsungelt a kertből, a nagy részét én szoktam megnyerni, mert nálam van sok hely. Én nagyon nem szeretem, nem tudom miért, már most várom a tavaszt, hogy kiköltözzenek újra a kertbe. Most ilyen a lakás (csak nekem ilyen fányi bukszusok is vannak): 


Ma is este 5-ig tennivalók, mert otthon jön diákom, aztán vissza a suliba, mert beszerveztek az iskolakórusba. Aztán még a holnapi nap, és tanítás szombaton is, mivel a múltkori csőtörést most pótoljuk be. Nem tudom, hogy mondom meg a szervezetemnek, hogy igen, tudom, hogy szombat van, de ma is kelni, menni kell.

11 megjegyzés:

  1. Végre. Köszi. Végre valaki, aki szintén nem rajong a televirággalalakás érzésért.
    Nekem most van egy zöldem, ezt tök élvezem, sikerélményem van, hogy végre életben tartottam egyet már két éve, meg tök jó, amikor az orchidea virágzik (az most anyuéknál van), meg időnként egy-egy kis virág is jó, de nem szeretem a dzsungelt. Nagyanyámnál például megőrülök, ott egy sarok tele van, de egy olyan másfél-két méter szárú háromszögben fullon, magasra futtatva az egyik szobában, a többiben is akad.

    VálaszTörlés
  2. Es porosodnak, mint az istenverese.

    Amikor meg tanitottam otthon, kiszöktem erettsegiztetes közben a bufebe kavezni, es a szulök izgatottan kerdezgettek: na, mit huztal? (inkabb kit huztam meg?! haha). Akkor mondjuk meg tenyleg nagyon fiatal voltam, 24-25 eves. De mar akkor ereztem valami halvany aggodalmat, hogy en majd ilyen _fiatalos_, hippis, bohemnak mondott, szamon összemurszklizodott rozsaszin ruzsos neni leszek?? Mert hogy en nem fogom eszrevenni, hogy mar kiöregedtem a sajat szerepembol, az tuti.
    Es most is izgulok egy kicsit, hogy amikor majd ujra gyerekek köze kerulök, akkor mar bena leszek? Nem talalom meg a hangomat? Nem leszek többe sodro es hatekony es vices? Mert majdnem egy tizessel több vagyok, mint amikor kezdtem. Szoval remenyt adsz, sista' :)
    Amugy meg nem ismerek olyan embert élöbe', aki nalad okosabban elne. Sportolsz, jol eszel, allatkazol...belefer neha egy kis kipurcanas.

    VálaszTörlés
  3. Én sem szeretem. Úgy érzem, hogy megfulladok egy olyan szobában, ami tele van virággal, növénnyel. Nálunk is csak kevés zöld van, emiatt is, meg azért is, mert valahogy rossz a csí, és nem bírmom őket életben tartani, pedig sok típussal próbálkoztam már.

    VálaszTörlés
  4. Kééépzeeeeld, már én is össze tudom fogni a fejem tetején a bóbitám :) Jövő nyáron már derékig érő hajam lesz :) (és majd megyünk bringázni, az meg suhan mögöttem :D )

    VálaszTörlés
  5. Az nem lehet, hogy a kórusról csak egy fél mondat futotta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mit énekeltek? Egyeltalán, Te is énekelsz? Vagy volt már róla szó, csak elkerülte a figyelmemet?

      Törlés
    2. Igen.igen, engem is nagyon érdekel a kórusos rész! :)

      Törlés
    3. Az első próba volt, egyelőre erre a fél mondatnyira érdekes a dolog.

      Törlés
    4. Árgus szemekkel lesem a folytatást.

      Törlés
  6. Amikor elôször mentem ótát tartani a gimnáziumba, persze becsengetés elôtt tíz perccel bírtam csak berobogni, és a két kapuügyeletes tanárnô el akarta kérni az ellenôrzôm. Alig tudtam kinyöfni, hogy én vagyok az új latintanár. (Sajnos ez már nemigen ismétlôdhetne meg).

    VálaszTörlés