Az egyik lány a suliban szerelmes egy fiúba az egyik osztályból, ott tartanak, hogy nézik egymást, mosolyognak, viszi a könyveimet, hogy akkor is elsétálhasson a terem előtt, ahol a fiú van, meg hasonló cukiskodástörténetek. A leányzónak mindig, mindig fülig ér a szája. Lennék a helyében, na.
Én még emlékszem az érzésre, meg a lepkékre a gyomromban, ó, bárcsak lenne egy szuperhelyes, szuperédes kollégám, akivel lehetne cukiskodni. Na jó, persze, tudom, házinyúlra nem lövünk, de hát úgyis csak álmodozom.
Jön a tavasz.
Ó, bár lenne egy szuperhelyes, szuperédes kollégám! azonnal felajánlanám neked - de szívesen dolgoznék vele :)
VálaszTörlés:) Épp most olvasom nosztalgiázás gyanánt a gimis koromban írt naplóimat (még a múlt évezredben íródtak :)) - és én is egy ilyen lány voltam akkoriban. Már attól repdestem, ha rámköszönt az illető a suli menzája előtt sorbanállás közben. :D
VálaszTörlésAz ilyen tényleg nagyon jó! :)
Nálunk hemzsegnek a cuki kollégák. Körülbelül 15:100 az arány, a férfiak javára. Lepkézést nincs, de azért az jó, hogy jönnek és bókolnak mindannyiunknak.
VálaszTörlés