2016. február 15., hétfő

Let me explain

Szóval az indította el bennem a tegnapi undorítóan, közhelyesen giccses posztot, hogy tökéletes volt a tegnapi napom. Meg a szombat is.

Az történt, hogy szombat délután Pillával elvittük egymást vacsizni, teljesen random döntés alapján a Pippoba mentünk, amit Gabesz már régóta ajánlgat, mint a kedvenc olasz éttermét. Ez egy igazi piros-kockás abroszos ki étterem, és nagyon finomat ettünk, de a legjobb az volt, hogy mindenfélén vihogtunk, jó rég nem láttuk már egymást, jó volt együtt. Aztán elsétáltunk Annalighthoz, akinél szülinapi házibuli volt, és bár csak a bloggerlányokat ismertük, azért hamar feltaláltuk magunkat. Aztán átmentünk egy másik helyre iszogatni és dumálni, és úgy volt, hogy még táncolni is elmegyünk, de egyrészt látszott, hogy soha nem tudjuk majd utolérni a társaság alkoholszintjét, másrészt Pilla elkezdett duruzsolni a fülembe, hogy nála szilvalekváros süti vár ránk, harmadrész már öregek vagyunk, és kell nekünk a beauty sleep, hogy egy szombati buli után túléljük a hétfőt. Úgyhogy hívtunk egy ubert, és Pilla konyhaasztalánál folytattuk a világ megváltását.

Szóval szombaton meglepően kipihenten ébredtünk, kaptam romantikus reggelit, kávét és nutellát, és az jutott eszembe, hogy ha én együtt akarnék lakni valakivel (mármint nem pasival), akkor az Pilla lenne, mert csupa fun minden perc, amit együtt töltünk, és sosem ununk egymásra.

Elkísért a metróig, közben tisztára tavasz lett, meg napsütés, és kaptam tőle kölcsön egy könyvet is, amit már neki is álltam olvasni a metrón. Vettem magamnak egy fánkot a Box-ban, meg egy ásványvizet, hogy kibírjam az ebédig, felültem a vonatra, és telefonáltam a kedvenc bátyámnak, hogy érkezem. 35 perc múlva Sződligeten szálltam le, ahol a nagyobbik bátyám várt a vasútállomáson. Kicsit autóztunk, és náluk ott volt az egész családunk, meg a sógornőm családja, köztük a két öccse, akik nagyon jó fejek, így voltunk 16-an. A tesóméknak óriási házuk van, meg egy hatalmas kandallójuk, és mikor megérkeztünk, finom meleg, a frissen sült pizza illata, meg a nyakamba ugró gyerekek fogadtak. Ebédeltünk, dumáltunk, ökörködtünk, játszottunk, ajándékoztunk (több szülinapot is ünnepeltünk), tortát ettünk, megint pizzát, kólát, kávét, megint tortát. Később én összegöndörödtem a kandalló előtt a hatalmas kanapén és aludtam kicsit, miközben az unokahúgom simogatta a hajam, a szüleim mellettem beszélgettek, a kölykök pedig a playstationt tolták.

Szóval tökéletes nap volt. Eszembe sem jutott, de egy pillanatra sem, hogy bármi hiányozna az életemből.



11 megjegyzés:

  1. Annyira jó volt olvasni, láttam a színeket, éreztem az illatokat! Én is úgy szeretem, amikor sokan vagyunk és a gyerekek együtt cukiskodnak. :)

    VálaszTörlés
  2. Jajdejó lehetett!! :)
    Mit ettetek a Pippoban? Remélem minden fincsi volt, ha már így nagyon ajánlgattam ;).

    VálaszTörlés
  3. ez egy nagyon jó bejegyzés volt, olyan feelgood, ilonkás. :)
    amúgy pedig a pippo-t én is nagyon szerettem régen, bár, amikor guy-nak akartam megmutatni nyáron, kicsit csalódás volt, amiket rendeltünk, de az amatriciana ott a legcsodásabb, az nem vitás!
    (éhes lettem)

    VálaszTörlés
  4. Nekem meg ez jutott eszembe a fotókról:
    https://www.instagram.com/symmetrybreakfast/

    VálaszTörlés
  5. "összegöndörödtem a kandalló előtt" ... "miközben az unokahúgom simogatta a hajam"

    Nagyon szép kép.

    VálaszTörlés
  6. az egy nagyon jó könyv! (ha a képen is az szerepel, amiről írsz)

    VálaszTörlés