Good times, bad times

Ez a nyár eddig nem az igazi, sajnos nem vagyok valami túl nagy passzban. Úgy egy hónapja, 2 és fél hónap után szakítottam Danival, ami annak ellenére megviselt, hogy tudom, hogy jó döntést hoztam. Hát az van, hogy ha teljesen ismeretlenül mentek bele egy kapcsolatba, akkor valószínűleg kb 2 hónap kell ahhoz, hogy megismerd annyira, hogy lásd, van-e jövőtök együtt. És hát nekünk nem volt. Nagyon jó volt vele, és irtózatosan bejön ő nekem, nagyon jó pasi, rendkívül cuki, szórakoztató és remek társaság, pont annyira, mint egy gyönyörű, szertelen, ugrabugra, imádnivaló, kerge kiskutya. A probléma csak az, hogy pont annyira érett, mély és felelősségteljes is. Számára (deklaráltan) kizárólag az fontos, hogy ő jól érezze magát, mindenki más magasról le van szarva, és ez egészen odáig oké (nincs rendben, de oké) is, ameddig rá nem jössz, hogy ezt a hozzáállást azzal a lánnyal szemben is alkalmazza, akit egyébként szeret - és hát ez nagyon szarul tud esni. 

Persze, próbáltam úgy állni a dologhoz, hogy kiélvezem a sok, és igen magas minőségű szexet, a finom vacsikat, az üveg borokat, a szép autót és a rengeteg ökörködést és nevetést, nem várok el tőle semmi magasröptűt, aztán meglátjuk. De sajnos mi, lányok úgy vagyunk összerakva, hogy ezeknél sokkal fontosabb, hogy a férfiemberre lehessen számítani, hogy biztos pont legyen, és ha ez nincs meg egyáltalán, akkor baszhatjuk az összes többit. És amikor rájöttem, hogy egész konkrétan úgy érzem magam, mint egy kissé túl okos guminő, akit otthon hagyhatsz, nem problémázik, nincs vele gond, és előveheted, ha épp más program nincs, és kedved támad egy kis jó minőségű női társasághoz - hát ott mondtam, hogy kösz, de nem kösz. A legnagyobb vicc az egészben, hogy abszolút nem érti, mi a problémám, mert hát ez tök jó így - mondjuk már egy ideje gondolkodom rajta, hogy szerintem érdemes lenne mérni nála egy EQ szintet, szerintem százból olyan három pontot érne el. De lehet, hogy csak kettőt.

Nem haragszom egyébként rá, mert ő egyszerűen ilyen, az ő elképzelései szerint ennek így kell lennie, és ez a nő szerepe, neki egy nő nem társ és partner, hanem... Nem tudom. Dekorációs elem, szabadidős partner. Tökéletesen mást nevezünk párkapcsolatnak. 

Na de mindegy is. Egyedül indultam neki a nyárnak, kissé érfelvágós hangulatban, ami aránylag hamar elmúlt, aztán üresség maradt a nyomában, és hát azt hiszem, még mindig tart. Nagyon sokat tanítok, nyára lettek új diákjaim, és mindenki egyfolytában jönni akar, ami egyáltalán nem baj, de még úgy igazán leereszteni, azt hiszem, még nem tudtam. Közben járok gyógytornára, edzésre, sokat vagyok a kicsikkel, voltunk a Balcsin, meg ugye fesztiváloztam is egy kicsit. Ilyen most ez a nyár.