J'ai besoin d'amour

A vasárnapi programunk a fiúval szerintem a nyár legjobb programja volt (a lick the click!-es bloggerlányos bulit leszámítva, mert azt gyanítom, hogy nem annyira lehet überelni). Eltekertünk Kismarosig, így kb pont délben, iszonyú fülledt meleg volt. Aztán béreltünk egy kenut (1200ft fejenként egy napra, ami szerintem nagyon baráti ár), beleültünk, és onnantól... 

Természet, szabadság, víz, napsütés, simogató szellő, béke, nyugalom, velünk úszó hattyúk. Arrafelé vannak elég nagy szigetek, be tudsz evezni közéjük, csupa zöld minden, föléd hajolnak a fák, ember nyoma sehol. A másik oldalon a Pilis, Visegrád, olyan szép, zöld, gyönyörű formájú dombok a parton, hogy mindkettőnknek a thaiföldi képeslapok jutottak eszünkbe. Találtunk olyan strandokat (szintén sehol senki, csak mi ketten, szuperromantika), hogy teljesen homokos a part, ilyenkor mindig megálltunk fürödni. Feleveztünk Nagymarosig, ahol nagyon széles a víz, és feltűnt, hogy a Duna közepén állnak a vízben emberek, úgy, hogy lábszárig ér nekik a víz. Odaeveztünk, és kiderült, hogy egy nagy zátony van, úgyhogy megálltunk, kiszálltunk a kenuból, mézédes, forró nektarint ettünk, és csak bambultunk körbe, hogy úristen, de csodálatos. Kicsit furi volt egy kvázi vadidegen fiúval kettesben ott állni a Duna közepén, de azt hiszem, jó partnerre találtam benne hozzá. Nagyon sokat dumáltunk, nevettünk, de csendben lenni is lehetett vele, az pedig szerintem nagy kincs. Visszafelé áteveztünk Szigetcsúcsra (ami szintén maga a paradicsom), ott is megálltunk fürödni. 

7-re kellett visszavinni a kenut, utána visszatekertünk a városba, ahol még javában tartott a fesztivál. Én már kinéztem egy helyet, ahol nagyon finom, meseszép címkéjű kézműves (sic!) söröket lehetett inni, nekem mostantól a Kolibri a kedvencem, úristen milyen finom. Közben jazzkoncerteket hallgattunk, elég romi volt az is.

Aztán éjfél körül kikísértem a vonathoz, és hazament. Ennél tízcsillagosabb, azt hiszem,  akkor sem lehetett volna a randink, ha magánrepülővel elvisz Párizsba egy estére.

Hát így.