2016. július 29., péntek

She gets too high

A héten minden nap voltam Budapesten. Jó volt, szupi találkozóim voltak, de most egy pár napig nem kívánja a szervezetem a fővárost. A múltkor egy srác tinderen megkérdezte, hogy de miért laksz vidéken? Teljesen megdöbbentem a kérdésen, miből gondolja azt, hogy ez nekem, vagy bárkinek rossz? Főleg így nyáron, jézusom, egy vízparti kisváros maga a paradicsom. Egyébként valószínűleg unnám itt magam, nem tobzódunk őrületes programokban, de így, hogy bármikor vonatra ülhetek (és még csak a menetrendet sem kell megnéznem, mert minden órában ugyanakkor indul vonat), és 25 perc alatt a Nyugatiban találom magam - nekem ez így tökéletes. Na mindegy. 

Ma a piacon indítottam, vettem virágot, húst, zöldséget és gyümölcsöt, upgrade-eltem a hűtőt, aztán tanítottam, majd nekiálltam összerakni a lakást. A konyhafelújítás óta még nem került minden vissza a helyére, a képek a falra, a szakácskönyvek a polcra, ilyesmik. Még mindig nem vettem új szekrényt sem, mert az Ikeában csak egységes méretek vannak, és nekem az pont nem jó, úgyhogy csináltatnom kell. Nekem ezzel az a bajom, hogy kitalálom, megterveztetem, adnak egy árajánlatot (azon is aggódom, hogy drágább lesz így, meg ugye még vennem kell mosogatógépet meg szagelszívót, ja és ezeket, meg a mosogatót is beletervezni a szekrénybe), és rettegek, hogy nem olyan lesz, mint amire gondoltam, olyan jó lett volna kinézni, és azt megvenni. Meg most nekem kell megmondanom a pontos méreteket, és majd biztos elcseszek valamit. Na jó, majd felfújom a pofám és kitalálom. 

Szóval ma rövid megszakításokkal (kutyaséta, dinnyeevés, pizzaevés a tesóméknál, trécselés a sógornőmmel) tetőtől talpig kitakarítom a lakást, felfúrom a képeket, meg igyekszem mindent, amit tudok, a helyére rakni (a hiányzó szekrény környékével addig nem tudok mit kezdeni, míg nincs szekrény). 

A hétvégén sétálni akarok, finomakat főzni és enni, filmeket nézni, aludni, egyedül lenni, esetleg este kicsit trécselni, fröccsözni.

Holnap pedig kenuzni megyek a vizslás fiúval, meséltem neki a múltkori randit, és mivel amúgy is úgy volt, hogy csinálunk valamit, teljesen belelkesedett, hogy oda menjünk. Hát megyünk. 



A hétvége soundtrackje pedig (küldöm Pillának, meg mindenkinek, akit szeretek): 

6 megjegyzés:

  1. Egy jó asztalos odamegy leméri.Te elmondod mit szeretnél.Ő megtervezi.Ha tetszik megcsináltatod.
    Nehogy már te méregessél.;D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy én is ezt gondolnám.
      De képzeld el, hogy két helyen voltunk, mindkettő ilyen bútor-, konyhastúdió, szóval ilyenekre specializálódtak, és mindkét helyen azt kérték, hogy hozzak méreteket meg rajzot, és az alapján az egyikben készítenek 3d-s programban tervet, a másikban még azt sem. :)
      Nem csoda, h vannak kétségeim.

      Törlés
    2. Azért csinálják így, hogy a tervezés ingyenes lehessen. De ha tetszik a terv és az ára is szimpi, akkor kimennek és felmérik a megrendelés előtt, és persze mindig van lehetőség változtatni.

      Törlés
    3. Azért csinálják így, hogy a tervezés ingyenes lehessen. De ha tetszik a terv és az ára is szimpi, akkor kimennek és felmérik a megrendelés előtt, és persze mindig van lehetőség változtatni.

      Törlés
  2. Á,na szép.Keress egy egyszerű mezei asztalost.:D Az én férjem szokott vállalni még asztalos munkát (amúgy tűzoltó),de mindig ő megy megbeszélni és felmérni.Szerinte ő tudja mit hol kell mérni.Eszébe sem jutott soha a megrendelővel méretni.Tervező programja meg neki is van.:D Egyébként gyanítom olcsóbban is dolgoznak mint a nygy stúdiók...

    VálaszTörlés
  3. Á,na szép.Keress egy egyszerű mezei asztalost.:D Az én férjem szokott vállalni még asztalos munkát (amúgy tűzoltó),de mindig ő megy megbeszélni és felmérni.Szerinte ő tudja mit hol kell mérni.Eszébe sem jutott soha a megrendelővel méretni.Tervező programja meg neki is van.:D Egyébként gyanítom olcsóbban is dolgoznak mint a nygy stúdiók...

    VálaszTörlés