2017. január 24., kedd

Majd tavasszal

Nagyon fura, hogy mennyire hullámzom, az egyik napom rosszkedvű és nyűgös, a következő pedig teljesen kiegyensúlyozott és elégedett. Ma voltam az eredményeimmel, meg az aneszteziológustól származó papírjaimmal a dokinál, aki ki fogja műteni a csuklómból a fémet, és aki azt mondta, nagyon beteg, meg a kollégái közül sokan, a kórház is le van zárva, meg szabadságra is megy, úgyhogy tolódnak a műtétjei, de majd felhív, és egyeztetünk időpontot. És ezen a ponton elkérte a telefonszámomat. Nem tudom, ez tényleg így megy, vagy kezdjek gyanakodni? Mindenesetre fura módja lenne az ismerkedésnek. 

A suliban szárnyalok, elkezdődött a második félév, ami egyrészt azt jelenti, hogy vége az ezer, egy napon írott dolgozatnak, amitől csupa stressz volt minden kölyök, másrészt életveszélyesen meg lehet őket fenyegetni, hogy mindjárt itt a vizsga/érettségi, dolgozzunk komolyan, és nem mondogatják, hogy ma ne csináljunk semmiiiit, amitől égnek áll a hajam, hanem megy a munka, és jók az óráim, haladunk. Jó bent a hangulat, már így körülöttem, nagyon cukik a gyerekek, ezer kedvesség van és ökörködés és nevetés. Nagyon, nagyon szeretem csinálni. Ma fél 4 körül végeztem, és bent maradtam egy fél órát még, van pár szekrény a tanáriban, ahova közös lónak túros a háta jelszóval minden be van baszarintva, de kábé több éves random szórólapok kilószámra, meg hasonló hasznos dolgok. És időnként, mikor van kedvem, kidobálok egy csomó mindent, már egy pár polcot totál felszabadítottam, a többiek meg nem tudják eldönteni, hogy hős vagyok-e, vagy mentálisan beteg. Nem tudom, nekem jólesik csinálni, mert szuperhasznos, szépíti a környezetemet, meg imádok kidobálni dolgokat, amik soha, senkinek nem fognak hiányozni. 

Ma sokat gondolkodtam azon, hogy mennyire nem bírom elhagyni a komfortzónámat mostanában, és eszembe jutott, hogy délután bemegyek Budapestre, annyi zseniális film van a Cirkoban, ami a kedvenc mozim, megnézem valamelyiket egyedül, amit régebben ezerszer megtettem, kicsit mászkálok a városban, meg esetleg elviszem magamat vacsizni. Aztán ebből az lett, hogy elvittem a kutyát mászkálni kicsit, vettem egy csokor rózsaszín tulipánt, port töröltem, mostam és takarítottam kicsit, sütöttem egy halom túrós pogácsát holnapra a kollégáknak, csak mert volt egy csomó maradék túróm, aztán meg elkezdtem nézni az Affair 3. évadát. Egy igazi kalandornő vagyok. 


9 megjegyzés:

  1. Milonka, tudtad, hogy a közös lónak nem túrós, hanem túros a háta? Fekélyes, sebes. Én is felnőttként tudtam meg, hogy nem jól mondom.
    A túrós pogácsád látványától viszont csorog a nyálam. :)
    Üdv, Anikó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt nem mondod?:) nem tudtam, nagyon érdekes, köszi, hogy megírtad. 😘

      Törlés
    2. Ó, bizony. Nekünk ezt annó alsóban tanították ilyen szólásmondás témakörben. Drága kedves Erzsike tanítónéni:):)
      http://m.meszotar.hu/keres-t%C3%BAros

      Törlés
  2. IIonka, veled álmodtam!! :) Angoloztunk, aztán később találkoztunk vmi esti programra és bicajjal jöttél. Nyár volt. Ja és megdicsértél, hogy szépen beszélek angolul :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aaaa de jó:). Fú de jó lenne, biztos tènyleg bicajjal mennék.

      És tutira nagyon szépen beszélsz angolul:).

      Törlés
  3. Kedves Ilonka, megkérdezhetem hol vetted. Azokat a csodaszép táljaidat? Ez egy szett? Gyönyörű!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tányér:).
      Étkészet a Butlersből, állandó termékük, van több színben, én vegyesen vettem.

      Törlés
  4. Ikea komód!Évek óta szeretném pontosan ezt!:O
    De jó neked!:)

    VálaszTörlés