2017. április 18., kedd

Music is the soundtrack of my life

Nem mondom, hogy nem örültem volna, ha 20 fok és napsütés fogad reggel, mikor kihúzom a sötétítő függönyöket és kinyitom az ajtót, hogy beengedjem a méltatlankodó, reggeliért reklamáló kisállat-seregletet, de most kivételesen a szomorú szürkeségnek és a randa hidegnek is örültem, lévén, hogy bár van egy csomó dolgom, és ezer felé kell mennem, ma még nem kell dolgoznom. Szeretek az ilyesmire rájátszani, úgyhogy gyorsan befűtöttem, vastag zoknit húztam, belebújtam a meleg fürdőköpenyembe, meggyújtottam egy csomó mécsest, összeraktam egy tányérnyit a maradék húsvéti menüből, csináltam egy habos kávét, amibe egy kanál kakaó is került, beraktam egy csupajazz playlistet (erről majd még mesélek), és szinte csak a feldíszített fenyőfa hiányzott hozzá, hogy karácsony legyen. 

Azt nem is meséltem, hogy a múltkor eltűnt a macska. Mivel az udvarból (szerintem) nem tud már kimenni (egy magas kőkerítés állja az útját), és annyira öreg, lassú és nyűgös, hogy időnként a fotelre sem bír már felmászni (nálam nem megy fel bútorokra, de anyuéknál van egy, amire szabad neki, és szeret ott aludni), így erősen aggódtam, hogy valami baja esett, szomorkodtam is, hogy véget értek közös kalandjaink. Aztán egyszer csak hajnal 4-kor megjelent, felnyávogott a legmélyebb álmomból olyan hangon, ami a holtakat is feltámasztaná (ebben nagyon profi), rögtön kikövetelt magának két tasak Whiskast, egy komolyabb adag száraz macskaját, majd befeküdt a bőröndjébe és végigaludt egy egész napot, azóta pedig úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Kérdeztem, merre járt, de nem nyilatkozik, Pilla szerint bulizott vagy tüntetett. A lényeg, hogy megvan.


Tegnap gondolkodtam rajta, hogy ugye a Murakami regények tele vannak zenével (már a Norvég erdő is egy Beatles szám címe), rengeteg, rengeteg utalás van bennük. Eszembe jutott, hogy összeállíthatnék egy Spotify playlistet a könyveiben található zenékből, könyvenként, csak jazz stílusban, vagy vegyesen, majd rájöttem, hogy bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki gondolt erre, rákerestem, és  !!! Annyira szeretem, hogy a 21. században élünk. 


6 megjegyzés:

  1. néha annyira, de annyira szeretném tudni, hogy mi jár az állatok fejében. Szerintem tök jókat lehetne sztorizgatni velük :D

    VálaszTörlés
  2. Bőröndje van!!! hàt ezt nem bírom idegekkel, olyan helyes:)))

    VálaszTörlés
  3. no ezen mindig meglepődöm, hogy vannak olyanok, akik azt feltételezik egy macskáról (még ha az öreg is), hogy van az a magas kőkerítés, amivel ő nem tud megbirkózni (már ha akar) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de neki szerintem fájnak az ízületei, és tényleg van, hogy fel akar menni a fotelba, próbálkozik, próbálkozik, és nem bír.

      Törlés
  4. na mégegyszer.
    anno volt a bbc-n, vagy hol egy sorozat, ahol bekameráztak néhány macskát és nézték gps-en, hogy merre járnak éjszaka. némelyik hatalmas területet járt be. lehet, hogy a macsek is csak portyázott :)

    VálaszTörlés