Az életem meglehetősen pörgős, ha nincs épp mit csinálnom, találok olyat, amivel aktivizálhatom magam. Vagy nem is tudom, ez mostanában így van. Ritkán van olyan, hogy hosszabb ideig ülhetek és csak nézhetek ki a fejemből, és én sem tudom elterelni magamat. Ma a magyar érettségin felügyeltem, ami azt jelenti, hogy 4 órán keresztül rá voltam kényszerítve, hogy bambuljak ki az ablakon. Ez nem olyan vizsga, ahol puskáznak a kölykök, szóval nem kell megfeszülni a figyelésükben, adminisztráció nincs olyan sok, olvasni viszont nem lehet... Szóval pihentem, meditáltam, meglepően gyorsan elszállt az a 4 óra. És délben végeztem is. Mondom, mostantól a munkám sokkal lazább, mint általában lenni szokott. Egy csomó időm marad mindenre.
Kicsit még szerveztem az osztálykirándulást, telefonálgattam, emileket írtam, megszereztem a bevásárlólistát a bográcsgulyáshoz, aztán hazamentem. Itthon maradékot ebédeltem, majd elmentem edzésre. Már előtte is nagyon volt kedvem, de ott meg úgy éreztem, szárnyalok, pedig nagyon durva volt. Utána, fél 7 körül elvittem a blökit sétálni, a városba meg a Duna-partra, ahol a kutya fürdött, én meg szívtam magamba a napsütést és a víz illatát. Azok a fények, a bogárdöngicsélés... Annyira jól érzem magam most, hogy itt a nyár, tökéletes az időzítés, hogy most lesz sokkal kevesebb órám, és a nyári szünet is közeleg. Érzem, hogy tök jó dolgok fognak történni.
Még az osztálykiránduláson kell túl lenni, eléggé stresszelek rajta. A közelbe megyünk egy táborba az erdő közepén, bográcsozunk, játszunk, meg befizettem egy profi szervezésű éjszakai túrát. Másnap nem tudom, mit csinálunk, én gondoltam, hazajövünk, de a srácok még aktívkodni akarnak. Majd kitalálok valamit. Ja, a hétvégén pedig esküvőre megyünk! Na, és utána leszek szabad, mint a madár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése