2017. május 27., szombat

Ride on, baby

Van egy barátom, aki néhány év alatt laza, leszarom, légyszi hívj meg egy sörre, mert nincs pénzem típusú fiatalemberből menő, sikeres üzletember lett. Néhány barátjával összeraktak egy vállalkozást, majd még egyet, ami hozott magával egy csomó lehetőséget, és azóta őrület van. Ez azért volt érdekes, vagy inkább megdöbbentő számomra, mert én a zenén keresztül ismerem, igazi művészember, nagyon tehetséges, de az a szétesett, megbízhatatlan fajta, ha valakiből nem néztem ki céltudatosságot, következetességet és profizmust, az ő - nos, ehhez képest le a kalappal. Egyébként eléggé depresszív alkat, és nem igazán boldog (sőt), a magánélete enyhén szólva romokban, de iszonyúan intelligens, tájékozott, elfogadó, a végtelenségig nyitott, nagyon, nagyon jó fej. 

És néhány hete fogta a motorját elindult tökegyedül, és most körbeutazza Európát. Amúgy semmilyen online platformon nem aktív, de ezt az utat részletesen dokumentálja, ír a városokról, ahol jár, a helyzetekről, amikbe belecsöppen, az érzéseiről, a motorozásról, a gyakorlati problémákról, az arcokról, akikkel összehozza a sors. Csak egy rövid bekezdést ír minden nap, de az általában olyan, hogy az a gondolat szokott bennem megfoganni, hogy remélem egyszer ír egy regényt, mert ez elképesztő, hogy tud 10 sorban ilyen érzéskavalkádot ébreszteni bennem? 

Sokat gondolok rá. 

4 megjegyzés:

  1. Hú, és lehet ezt a plénumnak is olvasni?

    VálaszTörlés
  2. Felkeltetted az érdeklődésemet.
    Ugyanezzel a kérdőjelessel jöttem, mint Vera.

    VálaszTörlés