2018. május 8., kedd

the littlest things, like pancakes and fish

Tiszta erőből nyár van, és én annyira boldog vagyok ettől. Mindenki rámcsodálkozik, hogy mitől vagyok ilyen barna - úgy tűnik, a dunai lányok színt kapnak abban a pillanatban, ahogy beköszönt a nyár. Voltam egy napot a Balcsin, egy fél napot itt a parton a nagy fák alatt, mert voltunk párszor bicajozni - asszem ennyi, és igen, már most nehéz versenyezni a színemmel. 

Most valahogy nagyon sokat unokahugizok, vettem neki egy tornacipőt meg egy szép, színes, parafatalpú szandált - hát azt az örömet, minden pénzt megért. Már 8 éves, vicces, kedves, okos óriási dumája van, iszonyúan szórakoztató, az egyik legkedvesebb társaságom mostanában. A kutyát igyekszem rászoktatni, hogy kint aludjon, mert elméletileg csak télen alszik bent, gyakorlatilag viszont tegnap este halottnak tetette magát, mikor megpróbáltam kiküldeni. Szegény, annyi mindennek nekimegy, amin én meglehetősen sokat nevetgélek, de utána mindig megpuszilgatom az orra fölött lévő selymes részt, így szerintem nem annyira szomorkodik. 

Igyekszem visszatalálni a főzőcskéhez, mert eddig olyan keveset voltunk együtt, illetve annyira későn szoktunk találkozni, hogy sokszor nincsen értelme főzéssel tölteni az időt, vagy olyankor nekiállni valami komolyat vacsizni. De vasárnap megfőztem az egyik kedvenc Jamie receptemet, sózott-borsozott csirkecombokat raktam egy tűzálló tálba, megszórtam rengeteg friss bazsalikommal (megőrültek a kertben a fűszernövények), szétnyomkodott, félbevágott koktélparadicsommal, ráborítottam egy konzerv fehérbabot meg egy egész fejnyi, gerezdekre szedett fokhagymát, kicsit összekevertem, majd betoltam a sütőbe majd' két órára, és végül puha ciabatta szeletekkel raktam a család, aztán meg később, mikor megérkezett, a pasim elé. Azt az illatot, ízt, isteni volt.

Tegnap este meg kakaós, epres és baracklekváros palacsintákat sütöttem a bicajtúra után, szerintem a palacsintasütés az otthonteremtés netovábbja. Közben megnéztük A víz érintését, hogy az hogy kaphatott ennyi díjat, nem is értem, nektek tetszett? 

Ja, és elromlott a pénztárcám zipzárja, már egy ideje szenvedek vele, időnként rejtegetem, hogy ne látszódjon, hogy milyen béna, de nem találtam olyat, ami méltó utódja lehetne. Ilyen volt:


Na és most végre a Mangoban találtam olyat, ami kicsit sem uncsi:

14 megjegyzés:

  1. Shape of water: blöe, borzalmas és káros

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A látványnak tényleg szép volt, a viz alatti lakás az elején vagy a mozi. Erre is kapott egy Oscart. Viszont azt sugallja, hogy érdemes megmenteni a fèrfiakat, mert akkor jó lesz nekünk.

      Törlés
    2. nekem pl tökre nem ezt sugallta :) de ugye kinek mit.

      Törlés
  2. Rettenet egy film volt. Én sem értem. :/

    VálaszTörlés
  3. a film szerintem is szép, de uncsi és kiszámítható volt. pénztárcával ugyanígy jártam, szép pillangós tárcám helyett most egy őszi faleveleset hordok, de ebayen annyira cukikat és vicceseket találtam, hogy ez lesz a megoldás.

    VálaszTörlés
  4. Nekem tetszett a hangulata, de amugy felejtheto volt a tortenet, nem ertettem az oscaresot.

    VálaszTörlés
  5. szerintem kurvajo volt a film :) nagyon beteg, de legalabb nem olyan oncelu, mint sok agyonhypeolt sztár rendező vérengzése. káros? miért? :)

    VálaszTörlés
  6. Nekem nagyon tetszett a képi világa, a fények, de maga a történet értelmezhetetlen, legalábbis lsd nélkül.

    VálaszTörlés
  7. Szerintem szép film volt. Mind kèpileg, mind alakitasugyileg.

    VálaszTörlés
  8. a palacsintasütés-otthonteremtés gondolatkörnek +1

    boldog vigyor az én arcomon, mikor felhívott, hogy: mindjárt hazaérek, menjünk fagyizni?
    és azt tudtam válaszolni, hogy: sütöttem palacsintát, épp most lettem kész,

    boldog vigyor az övén, h erre ért haza :)

    VálaszTörlés
  9. Köszi Milonka a receptet, isteni finom lett :)

    VálaszTörlés