Balcsi

Voltunk hétvégén a Balcsin, fürödtem és barnultam sokat, ringatóztam egy gumimatracon rengeteget a langyos vízben, barátkoztam sokat Barni családjával. Zseniálisan főznek, és sokat is, és náluk egyszerűen muszáj enni, ez központi kérdés. Úgyhogy jó, hogy nem maradtunk, csak néhány napot, mert mellettük elég hamar le kellene cserélni a ruhatáram. 

Voltunk ott is moziban, kertmoziban, ahol gyerekkorom óta nem jártam, és nagyon tetszett, csak iszonyúan kényelmetlenek a székek, még úgy is, hogy vittünk párnát. Én pedig úgy éreztem végig, hogy pókok mászkálnak rajtam, és aztán hazafelé találtam is egyet az autóban, szóval szerintem mászkáltak is, pedig én hisztérikusan rettegek tőlük. A Mission Impossible 6-ot néztük meg. De minek. 

Vasárnap délután elmentünk Balatonboglárra a Gömbkilátóhoz, Kruder&Dorfmeister játszott egy 4 órás szettet - az a helyszín azzal a zenével tökéletes volt, minden elismerésem a szervezőké, sokunkat tettek nagyon boldoggá. Még másnap is mondogattuk egymásnak, hogy úristen, milyen jó buli volt, olyan, amit soha nem felejt el az ember. Én a karszalagomat is nagyon nehezen vettem le, rá volt írva, hogy Kruder&Dorfmeister, ez kérem történelem. Nem voltak sokan, a közönség főleg a mi korosztályunkból került ki, találkoztam egy csomó ismerőssel is. Mondjuk italért, kajáért egy órát is sorba kellett állni (40 fok), ez mondjuk gáz volt, de egy csomóan hoztak innivalót, és mindig kaptam hideg fröccsöt, sőt, még jégkockát is (na az mondjuk honnan volt?), szóval nem volt nagy a baj. 

Nekem megint nagyon tetszett, hogy már délután elkezdődött a buli, napsütésben lehetett táncikálni azon a meseszép helyszínen, és éjfélkor már úgy is ágyban voltunk, hogy onnan 60 kilométerre lakunk, és még megittunk a szülőkkel egy meggyes sört a strandon.