2018. október 9., kedd

Nagyon nehéz ez az egész blogolás-ügy nekem. Mindig nagyon szerettem a nehézségeket is kiönteni ide, de mióta tudom, hogy sokan a valódi világomból - organikus (nem a blogvilágból származó) barátok, család - is olvasnak, nehezemre esik olyan dolgokról írni, amik valóban kikívánkoznának belőlem. Persze, nyilvánvaló volt, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik egy nyilvános felületen, meg hát nem is én vagyok a NASA, nincs itt semmiféle titok, csak már nem jut eszembe itt igazán megnyílni. Persze rejtély, hogy miért esik jobban ismeretleneknek kiönteni a szívem, mint a környezetemnek, de nem én vagyok az első, aki felismerte ezt a problémát, ugye. Most pedig bebizonyosodott, hogy az új sulimban is van, aki olvas, vagy legalábbis tudja hogy blogolok, és gyanítom, hogy ez egyre inkább így lesz - sőt, ma láttam rá jelet, hogy a gyerekek közül is van, aki képben van. Na, szóval lényeg, hogy a szexuális vagy kábítószeres kalandjaimat nem tudom itt ezután megosztani, annak meg, hogy időnként elmesélem a hétvégémet, nem tudom, mennyi értelme van. Biztos számít az is, hogy óriási események nem történnek velem.

A munka mellett sokszor csak arra vágyom, hogy hazaérjek a minilakásunkba, és nyugis kis családi életet éljünk. Már nem stresszelek a tanításon és az óráimon, szépen folydogál minden a maga medrében, nagyon szeretem, örülök, hogy váltottam, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy minden kb az ölembe hullott. Reggel bemegyek időben, hogy tudjak készülni, vannak lyukasóráim, és a szünetek is elég hosszúak, hogy  rá tudjak hangolódni a következő órámra. Délután viszont azonnal eljövök, amint végeztem, - erről viszont már hallottam, hogy van, aki rossz szemmel nézi, mondjuk ez engem nem zavar. Még mindig nincsenek magántanítványaim, pedig már lenne kedvem hozzájuk (csak még nem tettem semmit, hogy rámtaláljanak), így spórolok, mert a luxi dolgokra nekem mindig csak a plusz munkákból telik. De most nem hiányzik semmi, szóval nem bánom.

Elkezdtem bicajjal járni suliba, ami óriási, instant javulást hozott az életminőségembe. Majdnem 9 km-re lakom az iskolától, de a budai rakparton tekerek végig a Margit hídtól, átmegyek a Szabadság hídon, és még ott kavargok kicsit, mindezt ma reggel 25 perc alatt tettem meg. Csodálatos érzés mozogni, szabad levegőn lenni, kimelegedni, szabadnak érezni magam. Hazafelé pedig jobbra-balra tekergek, megállok, ahol kedvem tartja, elintézem, amit kell, nem függök senkitől, semmitől. Mióta beköltöztem, zavart, hogy milyen kevéssé veszek részt a város életében - mostanra ez teljesen elmúlt. Ráadásul nem vagyok fáradt, mikor hazaérek, ami medzsik. Hétfőn hazagurultam, megpuszilgattam a pasim, átöltöztem elmentem edzeni, és utána még Pilláékhoz is elmentünk társasozni - pedig egy átlag délután csak annyi erőm szokott maradni, hogy magunkra zárjam az ajtót, és otthon lődörgjek. Viszont mindenki csesztet, hogy vegyek sisakot, mert ez nem Vác, meg hát ugye én időnként tekerek az Üllőin, meg a körúton is, ha úgy alakul, amiről érzem, hogy gáz, úgyhogy már rábólintottam, a héten szerzek egyet.

44 megjegyzés:

  1. Sztem nem az oledbe hullott a boldogsag (munka + pasi). Kokemeny munka van mogotte (es en csak ezt a blogodat ismerem, az elozmenyeket nem), onfejlesztes, kitartas, pozitiv eletszemlelet es szorgalom. Megerdemled es kesz. Ha valamibe energiat teszel, az megterul.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem is nehéz úgy blogolni, hogy közben tudod (tudom), hogy az organikusok is olvassák. Nekem sem megy.

    VálaszTörlés
  3. +1 sisaknak! Olyan tok jopofakat arulnak mar, hogy sapkakent is fel lehet fogni :-))

    VálaszTörlés
  4. Majd muti, milyet vettél! Külföldön láttam olyat, hogy csak egy sálszerűség, ami balesetnél kinyílik, mint a kocsiban a légzsák és sisak lesz belőle!
    És amúgy, meg nem lehet szelektálni és bezárni a blogot? Az szerintem is összeegyeztethetetlen, ha a munkahelyen olvasnak. Basszus!
    Ha nem vágysz visszacsatolásra, írj csak simán naplót a gépeden, vagy egy szép füzetbe, annyira más érzés, nekem bejön.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. még nem nézegettem, remélem, Tisss küld majd linket, én csak uncsikat látok mindig.

      nem tudom még, mi lesz a megoldás a blogra, most épp nem vagyok annyira lelkes.

      Törlés
    2. Haha, lehet elkajabaltam magam, mert itt a videki bicos boltban tenyleg szep a valasztek, gondoltam tan otthon is.
      Az enyem Nutcase es asszem a tini szekciobol meritettem tavaly.
      Nekem majd minden masodik kellene innen (is), de a felnott valasztek is meger egy vizitet
      https://nutcase-helmets-europe.myshopify.com/collections/youth

      Törlés
    3. A légzsákos sisak: Hövding a neve, svéd találmány. Úgy 70 ezer. Stockholm belvárosában nagyon elterjedt. Talán vannak már másolatok is, olcsóbban. Nem tudom, itthon árulják-e.

      Törlés
  5. Légyszi ne hagyd abba! Mindig feldobod a reggelem-délutánom-estém (mikor hogy érek ide olvasni)! Persze teljesen érthető, hogy ha kényes témáról ír az ember, akkor azt jobb ellenőrzött körülmények között (zárt blog, tudom, hogy ki olvassa).

    VálaszTörlés
  6. Teljesen értem a helyzetet, ha bezárós azt is megértem, de nagyon fogom sajnálni. Én pl a te hatásodra kezdtem el bringázni a városban. Mivel hegyen lakunk a saját bringa nem megoldás hazafelé, de 2 hete van Bubi bérletem és a belvárosba már csak ezzel megyek.
    A sisakot nagyon javaslom, én sokat vezetek és minden második ember telefonál, nyomogatja a készüléket vezetés közben. Pont ezért nem megyek az autók közé bringával, én csak járdán megyek és mivel a Bubi baromi nehéz, atom lassan :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bubi:)? Hős vagy! Emlékszem, mikor használtam, tekertem a Margit hídon és kizárólag az ikerbabakocsis anyukák nem előztek meg:)

      Törlés
    2. :) az első alkalom nekem is sokkoló élmény volt, de napról napra jobban megy. Mondjuk a holland nyugdíjasok a sárga bringákkal úgy hagynak ott a Dunaparton mint a sicc, de még mindig jobb, mint a villamost várni :)

      Törlés
  7. nekem sem ment, nem is olvas már senki olyan, szemét dolog, de volt, hogy elvettem a meghívót barátoktól. megértették, nem lett sértôdés. így már csak olyan ismerôsök vannak az olvasók között, akikt pont a blognak köszönhetôen ismerek (illetve egy rokon maradt). és így hasonlít a régi szabadság-írás érzésre. szerintem tedd meghívóssá! (ez esetben persze kérek meghívót 😁😘)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor is szomorú voltam, amikor a Te blogot meghívós lett...

      Törlés
    2. 💕 de kaptál meghívót, ugye?

      Törlés
    3. dobj egy mailt a miawallace@vipmail.hura, egy blogos profillal v vmivel, amirôl beazonosíthatlak, ha van kedved, és naná!

      Törlés
  8. Engem pont érdekel a hétvégéd egy-két jó fotóval meg kaja vagy programötlettel. Úgy szeretem ezeket olvasni...

    VálaszTörlés
  9. Én meg Vácba szerettem bele miattad, és kipróbáltam egy bort is, amit ajánlottál. Ja és a Ziaja termékek közül is már kettőt. Szomorú leszek, ha nem olvashatlak, de teljesen megértem.

    VálaszTörlés
  10. Igen, mi is 'miattad' mentünk el Vácra és milyen jól tettük, nagyon jót piknikeztünk a Duna parton, meg az isteni szilvás lepény recept :)
    sajnálnám, ha nem olvashatnálak továbbra is

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a ket hozzaszolas tok szemleletes. Amikor 2-3 eve en irtam bele egy kommentbe, melyik varosban lakik Milonka, meg torolte, hogy ne legyen beazonosithato. Most mar tok evidens mindenkinek. En teljesen megertem, hogy ugy erzi, a blog mufajaba ez az ismertseg mar nem fer bele.

      Törlés
  11. Mikor meglátom, hogy van új poszt, akkor mindig úgy ülök neki, hogy legyen rá időm elolvasni és nézegetni a képeket, mert annyira jó hangulatot csinál, kedvet kap az ember Váchoz és környékéhez meg a kajákhoz. Meg úgy az egész minden. Ha meghívós lesz, én is szeretném a Milonka kalandokat tovább olvasni. :)

    VálaszTörlés
  12. Bevallom én sem tudnék azzal a tudattal sztorizni, hogy esetleg tanártársak vagy tanítványok olvassák a történeteimet. De nagyon sajnálnám, ha nem írnál, sok félálmos, orrlógatós reggelemet dobtad fel a jó értelemben vett hedonizmusoddal. Sok általad javasolt dolgot is kipróbáltam, pl. Lidl borok, Ziaja termékek, virivee harisnyák, Khan étterem. Tehát vehetjük a blogot ízlésformálónak is.:)

    VálaszTörlés
  13. Szia Ilonka! Csatlakozom az elöttem szólókhoz, imádom az életszemléletedet, a kis napi szösszeneteket, a "termékajánlásokat"..Egyszerüen feldobják a hétköznapokat. Remélem, továbbra is írni fogsz, és ha meghívós lesz, akkor kapok meghívót én is. ;) Legyen szép napod! (gyorgyi1987)

    VálaszTörlés
  14. Csk csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, én is azért
    mentem el Vácra, mert olyan klassz képeket tettél fel.
    Bor ügyben sajnos nem tudok csatlakozni, mert én csak
    száraz pezsgőt iszom szívesen.
    Viszont, hogy mindig vidám vagy, azt nagyon irigylem és
    megpróbálok "tanulni" tőled, pedig én sem vagyok egy "bús" leányzó, csak ugye sokszor a körülmények...

    VálaszTörlés
  15. Én egy fust alatt olvastam el az egész blogot és nagyon megfogott a hangulata,ha elvonulsz és szabad,én is kérnek meghivot. Garantaltan nem vagyok organikus:)

    VálaszTörlés
  16. Én egy fust alatt olvastam el az egész blogot és nagyon megfogott a hangulata,ha elvonulsz és szabad,én is kérnek meghivot. Garantaltan nem vagyok organikus:)

    VálaszTörlés
  17. En konkretan mar ket alkalommal voltam Zebegenyben a Fustolgo Sarokban es a retesesnel.
    Annyira klassz volt, hogy a masodik alkalom egy nevnapi ajandek volt egy baratunknak

    VálaszTörlés
  18. Nagyon szeretem a képeidet, a stílusod, tök jó tippeket adsz kajákhoz, kirándulásokhoz, piperékhez.. nekem is nagyon hiányozna, ha nem olvashatnálak.

    VálaszTörlés
  19. Na jo,mint a LEGNAGYOBB zugolvaso,csatlakozom az elottem szolokhoz!
    Nagyon birom,ahogy irsz,mert erdekes,inspiral,elgondolkodtat.
    Orulten hianyozna ❤

    VálaszTörlés
  20. Megvan! Hat ezek alapjan legyel inkabb influencer. :)

    VálaszTörlés
  21. Viccen kivul, ekkora meglevo olvasoi bazissal, ha atforditanad, hamar kereseti lehetosegge valna. Kajak, ruhak, programok, egyebek.

    VálaszTörlés
  22. nekem már a mindennapjaimhoz tartozik, én nem is tudom már, de legalább 2 éve, hogy ide kattintok a Milonka-blogra, és megnézem, írtál-e, és ha igen, az egy csepp napsugár lesz. szeretem az élet- meg kalandszeretetet, elég sokat lendített rajtam ilyen irányba a példád. :) és a hatásodra vettem egy remek Birkenstockot is! :D
    szívesen olvasnálak tovább, bárhogy is lesz!: :))

    VálaszTörlés
  23. Bizony, nyàron elvitettem magam a Férjemmel Zebegénybe, mert olvastam többször a rétesezőről Nálad! Nem akarta megérteni mitől vagyok úgy beindulva rà!😀 Mondtam neki, hogy tuti szàzszàzalékos a hely, mert olyan forràsból van az info. Köszi ezúton is! Ha bezàr a blog valahogy csak túlélem...azert remélem nem!

    VálaszTörlés
  24. Tudom a tutit csinálj mégegyszer blogot,ez maradjon nyitott,a másik meg zárt.Szeretem a blogot,ne zárd be kérlek.

    VálaszTörlés
  25. Teljesen érthető döntés lenne, ha ezek után bezárnád a blogod. Az ismeretlenek előtt való megnyílás szerintem abban is segíti az embert, hogy kicsit kívülről tudjon ránézni a saját helyzetére, ezáltal sokkal tisztábban meg tudja fogalmazni az érzéseit, gondolatait. Talán nem befolyásolja annyi minden, mintha közeli barátnak, családtagnak kellene elmondania, viszont aztán tud meríteni az organikus kapcsolatai minőségének javára is.
    Mindemellett nagyon hiányozna, ha nem olvashatnálak. Nagyon tetszik az életszemléleted. A hatásodra kezdtem el izgi salátákat készíteni, és bátrabban hordani a bohókásabb ruháim. :)

    VálaszTörlés
  26. Nem akarom, hogy ne legyen Milonkás blog! :)

    VálaszTörlés
  27. Úgy "ülök" ide Milonkához olvasni,mint ahogy a nő leül a barátnőjével egy finom kávéra.Sajnálnám nagyon, ha ezentúl nem tehetném.Ugyanakkor tökéletesen érthető az aggodalmad.Ha bezár a bazár és nyílik egy új,remélem ismét Rád találunk...

    VálaszTörlés