2020. május 4., hétfő

a bit fed up

Ma úgy voltam fodrásznál, hogy Barni elvitt autóval, ő meg valamit intézett, míg nekem a hajam vágták, és el is jött utána értem, hogy ne kelljen tömegközlekednem. Utólag megbántam, hogy nem sétáltam egy kicsit a városban egyedül, nagyon ki vagyok rá éhezve, hogy bármilyen szinten kiszakadjak itthonról. Utána meg itthon voltam egész nap. Persze tök cuki, és ez így is van jól, de aztán estére valahogy borzasztóan nehezen viseltem, hogy nem lehetek egyedül, hogy nem jöhetek-mehetek, hogy nincsenek programok, hogy be vagyok zárva a miniatűr lakásba, és hogy mindig csak ketten vagyunk. Nyilván szervezhetnék magamnak ezt-azt, de hát nem találkozhatok senkivel, sportolni-futni nem nagyon bírok már, meg hát hova menjek, vásárolni? Gondoltam rá, hogy lehetne találkozni egy-egy barátnőmmel, és este (vagy bármikor) elmenni sétálni valami szép helyre - meg hát micsoda élmény lenne így másfél hónap után Barnin és a szüleinken kívül bárkit látni és élőben beszélgetni. Ma valahogy extrán nyűgös vagyok a saját, önálló életem hiányától, és nagyon haragszom a vírusra. Majd holnapra kitalálok valamit.

9 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  2. Annyira nehéz, hogy fodrász, futás, barátokkal beszélgetés, stb fel tudja pörgetni az optimizmust és a kedvet, de ez az öröm szinte semeddig nem tart. Nehéz, hogy ha ezek sem, akkor mi tudá az ember közérzetét végre hosszú távon jónak megtartani?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát semmi, szerintem, annyit tudunk tenni, hogy igyekszünk ilyenekből párat napi szinten beszerezni. én most optimista vagyok, hogy majd hétről-hétre javul és lazul a helyzet, és ez nekem segít, de aztán lehet, hogy jól pofára esem, és az nagyon rossz lesz.

      Törlés
  3. Jó lenne, ha összecuccolna már a vírus, és elhúzna, mert mindannyian kezdünk kifáradni.Én ilyenkor hétköznap napközben ki szoktam szökni a Római partra vagy a Hajógyárira, a Duna megnyugtat.A Rómain bent az utcákon mászkálva úgy érzem, mintha valami üdülőhelyen lennék.Vagy felmegyek a Hármashatár-hegyre, ott sincs senki.Az embereket kerülöm jó nagy ívben. A szeretteimmel nem lehetek együtt, az idegen emberek meg idegesítenek, gondolom én is őket. 😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon sokat szerintem is kicsit kimozdulni, szóval tök jó teszed. igen, összecuccolhatna:).

      Törlés
  4. Mi minden hetvegen online "sorozunk"a baratainkkal,mar amennyire a baba mellett lehet, persze az se olyan,mint az irl talalka, de jobb, mint a semmi.:(Nekem a szuleink hianyoznak nagyon, ugyan veluk is videotelefonalunk idonkent, de ok ezen kivul meg annyira sem online-ok,mint a barataink.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de pl a babával jártok sétálni?

      Törlés
    2. Persze, de csak itt a keruletben(14.),amerre senki nem jar.

      Törlés