Látom, hogy mindenki befeketítette a profilképét, vagy posztot tett ki, hogy blacklivesmatter, mert persze most mindenki iszonyatosan toleráns lett hirtelen, és küzd a diszkrimináció ellen. De azért azt hadd tegyem hozzá, hogy ameddig kb az összes ismerősöm szerint a legelső szempont a szülés-kórházválasztás összefüggésében, hogy nehogy véletlenül cigányok is szüljenek ott (mert gondolom ők szüljenek a putriban, de semmiképp se ott, ahol mi, szép, kedves, udvarias, jól szituált magyar emberek), amíg itthon a LMBTQ arcok betegnek számítanak, pl nem adhatnak vért, nem házasodhatnak és nem vállalhatnak gyereket, sőt, most már azt sem dönthetik el, hogy milyen neműnek érzik magukat (amire, megjegyzem, a közösség mély kussal válaszolt, nagyon kevés fekete/nem tudom milyen profilképet láttam reakcióképpen), a bevándorló (ja, bocs, migráns) az szitokszó, és húzzunk az ország köré magas falat, miközben kedves patrióta honfitársaink egészen nagy százaléka él Angliában/Németországban/Amerikában stb, de az persze tök más, vagy ameddig a legnevesebb nőknek szóló lap újságírója a férje által bántalmazott olvasónak azt javasolja, hogy legyen vele kedvesebb és türelmesebb... Sorolhatnám a példákat még hosszan. Szóval amíg a saját dolgainkkal kapcsolatban itthon az általános, mindennapi gondolkodás nagyon messze áll a toleránstól, az el- és befogadótól és a diszkriminációt ellenzőtől, addig a George Floyd ügyre válaszul beállított fekete képernyő nagyon, nagyon üres gesztus. Szerintem először mindenki a saját gondolkodásmódja előtt sepregessen.
Így van. <3 <3
VálaszTörlésKezdtem megijedni, hogy csak én vagyok helikopter. Ez a látszat élet... ahogy öregszem annál jobban idegesít.
VálaszTörlésTökéletesen összefoglaltad! :)
👍
VálaszTörlésTeljesen igazad van.
VálaszTörlésŐszintén szólva nekem ez a fekete profil- vagy bármilyen képezés bárkitől (mármint az amerikaiaktól vagy bárhol máshol élőktől is) nagyon felületes és egyszeri gesztusnak hat, mintha ezzel letudnák, hogy oké, akkor ők most tettek a rasszizmus ellen.
VálaszTörlésApropó, ahol én születem, ott kasztok voltak, igen, volt egy cigányszoba is. Nem volt ez kimondva, de átlátszó volt, valahogy oda csak cigányok kerültek. (Budapest, 2009.)
VálaszTörlésegyetértek. ugyanakkor ilyenkor azért az is eszembe jut, hogy szeretünk mindenről véleményt mondani, de vajon itthon van olyan, aki ki mer állni a nevét és arcát vállalva, hogy elindítson egy ilyen mozgalmat mint ott kint? vajon képesek a magyarok összeállni és egy ügyért harcolni anélkül, hogy közben szétszednék egymást? mert amíg nem, addig szerintem tök jó látni ilyen példákat máshonnan, és még azt is megértem, ha valakinek van kedve ilyen ügyhöz csatlakozni. talán épp ez fogja meghozni a lendületet az itthoni összefogáshoz.
VálaszTörlésPéterfy Novák Éva a női jogokért, de mást nem tudok mondani, aki keményen beleáll ilyen kérdésekbe.
TörlésL. Ritók Nóra, Igazgyöngy Alapítvány. Vagy Bagázs Egyesület. Vagy a TASZ. Vagy az Amnesty International Magyarország. És ezek most csak amik kapásból eszembe jutottak. Mind-mind névvel-arccal az elnyomottakért dolgozó emberek, akik ezért meg is kapják, ami a mostani kurzus szerint jár nekik. Számosan vannak, lehet nekik segíteni önkéntes munkával, adó 1%-kal, az összefogásnak ez is egy formája.
Törlésakkor valószínűleg nem kap elég nyilvánosságot sajnos, vagy még nem.. nem tudom, hogy ez generációs vagy kulturális különbség, de szerintem felesleges magunkat egy nyugati és maszkulin (angolszász) kultúrához hasonlítani. mi sajnos egy ilyen nemzet vagyunk, akik a fotelból mondjuk a tutit, és sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az asszertivitás, a magunkért való kiállás egyáltalán egy lehetséges alternatíva legyen.. ezt gondolom.
TörlésNem annyira értem, Lujza, ezt nekem válaszolod?
TörlésAbban egyetértek, hogy messze nem kapnak ezek az emberek/szervezetek elég médianyilvánosságot, de szerintem ez senkit nem ment föl az alól, hogy ha tud, segítsen. Ennek semmi köze a nyugati vagy pláne a "maszkulin" kultúrához (ami alatt mit értesz? nem elég maszkulin Mo.-n ma a közélet, közbeszéd?). Én csak arra akartam rámutatni, hogy igenis lehet segíteni, összefogni, ha ez nem is olyan látványos, mint egy többtízezres tüntetés. Cserébe nem is olyan kérészéletű, mint egy-egy ilyen felzúdulás, mint ez a mostani.
Ja, a te válaszodat még nem láttam, az 'unknown'-ra reagáltam:)
Törléspersze, értelek, és szerintem egy véleményen vagyunk, hogy valamiért ezek a látványos tüntetések nem jönnek itthon össze (ilyen vagy olyan okból), ezért szerintem nem fair összehasonlítani magunkat azzal, ami kint megy épp. és szerintem is sokkal többen vannak itt azok, akik inkább a színfalak mögött segítenek (magam is), mert nekünk ez a kultúránk, vagy generációnk, vagy mit tudom én, hogy mi ez:)
a maszkulin amúgy az, ahol az egyén nem fél kiállni harcolni az egyéni érdekeiért, a feminin pedig ahol minden döntést konszenzussal hoznak (pl. hollandok)
Én mindig mondom, hogy könnyű azzal toleránsnak lenni,aki messze van innen, de én is mindig megkapom, hogy az más, és hogy a feketék nem érdemlik meg,amit a cigányok igen... hehh?!
VálaszTörlésÉn belefáradtam bármilyen próbálkozásba, hogy kiálljak dolgokért, mert amikért az ember ki akarna állni, abban jobbára érzelmileg érintett. És nem bírtam elviselni azt a sok bántást (akár akaratlan, akár szándékos), értetlenséget, és sokszor érezhető lesajnálást, amit kaptam. Közben pedig azt éreztem, hogy egy fikarcnyit se jutott előre az az ügy, ami mellett ki akartam állni.
VálaszTörlésEgészen apró dolgok esetén is így van, éppen Bez-zel beszéltük. Iskolai ebédeltetés, WC-k állapota, délutáni ovis alvás kínszenvedései, nem kell eljutni még a cigány kérdésig sem.
Vagy ott van a szülés, mikor jutunk mi el az ambuláns szülésig? Mikor nem lesznek a csecsemősök olyanok, amilyenek? Nekem öt szülés kellett hozzá, hogy amit szeretnék legalább 90%-ban figyelembe vegyék, és ne sodorjon el a rendszer. stb. stb.
Ehhez valahogy kőarc, és kőszív kell, hogy valaki minden támadást, bántást, fájdalmat el tudjon viselni, amit kap a küzdelme során, nekem nem ment.
Én most csak a szülésre reagálnék. Orvostanhallgatóként voltam bent és asszisztáltam is pár szülésen, és ismertem pár szülész-nőgyógyászt. Volt véleményem a személyiségükről, volt akit kifejezetten szerettem, és volt akit nem.
VálaszTörlésRájöttem, hoyg foglalmam sincs, hogy honnan tudnám megállapítnai, hogy ki jó szülész/nőgyógyász és ki nem az, főleg arról nincs képem, hogy akkor hogy reagálna, amikor nem simán mennek a dolgok.
Ha valaha fogok szülni, akkor a körzeti nőgyógyászhoz fogok járni és az ügyeletes orvosnál szeretnék szülni, akinek amúgy is bent kell lennie és nem utál, amiért a síelésből kellett hazaugrania. Ha simán megy, egy rezidens orvos pont ugyanúgy le tudja vezetni, mint egy professzor, ha nem, akkor meg jó eséllyel nem egyedül csinálja úgysem.
Igazából a legnagyobb baj az, hogy hogyan reagálnak, amikor simán mennek a dolgok. :)))
TörlésÉn szültem úgy is, hogy pont a saját orvosom volt az ügyeletes, semmi különbséget nem éreztem, mert a fő baj nem itt van, hanem, hogy nem tekintenek partnernek, és betegnek kezelnek, holott a szülés az nem betegség. És akkor még az áldatlan állapotokat egy csomó kórházban ne is említsük, mint istálló szerű fakkokban való szülés, ahol mindenkit hallasz, bárki elmegy a te fakkod előtt nagytotálban rád lát, meg ilyenek.
Az egész orvostársadalomnak sürgős szemléletváltoztatásra lenne szüksége, de hát kivetik ők is magukból azokat, akik a szemléleten, a feudális viszonyokon változtatni próbálnának. Mondom mindezt úgy, hogy apám is orvos.
Igen, de mondjuk a rendszer problémája nem oldódik meg attól, ha én vásárolok magamnak extra szolgáltatást, sőt.
TörlésÉn amúgy mindig fel bírom szítani magamban a reményt, hogy változóban van ez.
A szülészet szerintem extrém nehéz téma, mert eleve mindenkit érzelmileg nagyon mélyen érint, tele van idealizálással, aztán csalódással, félelemmel, szorongással és közben a boldogság reményével is a nők, mint ellátottak oldaláról, miközben olyan orvosoktól várunk empátiát és emberséget, akik naponta felvágják emberek hasát a legnagyobb lélekjelenléttel. Ez valójában nem kis feladat, és sajnos nem mindenkinek sikerül az optimális énvédő mechanizmust választania hozzá.
Nekem sajnos közeli tapasztalataim vannak a PIC-es neonatológusokkal, és szerintem ahhoz a munkához is legalább akkora lélekjelenlét kell, amikor egy 500 grammos babát kell intubálni, meg ilyenek. És mégis nagyon sok empátiát tapasztaltam ott meg egy-egy orvostól, néhánytól meg eszméletlen taplóságot is. A naonatológus, vagy a szülész egy családot "kezel", és ha nem képes erre, akkor válasszon más szakmát, vannak olyan orvosi területek, ahol nem kell az emberek érzéseivel foglalkozni.
TörlésÉn nem gondolom, hogy mindenkinek feltétlenül utcára kell menni, csatlakozni mozgalmakhoz és nyilvánosan harcolni mindenféle jogokért. Szerintem az számít igazán, ami a saját kis szintünkön történik, pl hogy mit közvetítesz a gyerekeid felé, mi hangzik el a baráti beszélgetésekben, vagy hogy elmondja-e az ember a véleményét, ha olyasmit hall, amivel nem ért egyet, amit igazságtalannak tart (pl családban, barátokkal, kollégák közt stb). Egyszerűen beszélni kell ezekről a témákról, tudatosítani kell az emberekben, hogy nincsen jól a cigányozás/buzizás/migránsozás stb, hogy nem kell/szabad szó nélküli elmenni a bántalmazás/családon belüli erőszak, a nők alázása stb mellett. Szerintem ezen a szinten kell elkezdeni a változást.
VálaszTörlésEbben teljesen igazad van. De meddig bírja az ember amit ezért kap? Pl. gyerekhalál tabusítása miatt a végén több hónapig nem beszéltem a szüleimmel. A bántalmazást a saját barátaim nem értik, pedig ezerszer mondtam el. És ezek fájdalmas dolgok, főleg amikor frissek, én már nem hoztam fel egy idő után, nem tudtam elég harcos lenni.
TörlésAmi nem ennyire fájdalmas témakör, lásd cigányozás, migránsozás, abban meg az van, hogy 5 perc után olyan veszekedés alakul ki, ami megint kibírhatatlan. Mondjuk szerencsére ezekkel az emberekkel nem kell túl szoros kapcsolatot ápolnom, de az egyik ilyen fő migránsozó az egyik szomszédom volt.
Én belefáradtam ezekbe a csatározásokba, vitákba, örökös veszekedésekbe, bántásokba, bár vannak területek, amit amiért a mai napig kiállok, de egyre kevesebb.
4 gyereked van. ha valaki tud véleményt formálni, változást elérni, az te vagy.
TörlésAranyos vagy, de nem igazán sikerült eddig sem. :) Most ha az egészen kicsike dolgokra gondolok, még azt sem, pl. elérni, hogy ne legyen kötelező aludnia a 7 éves gyereknek az oviban. :) Negyedszerre csak azért úsztam meg, mert a legkisebbem 7 évesen is aludt, ellentétben az összes többivel, akik már 3 évesen sem.
TörlésA többi meg annyira felkavar, hogy a végén azt mondom, hogy nem érte meg. Úgy érzem, hogy egy embert sem tudtam még meggyőzni arról, hogy pl. az elveszített gyerekem számon tartásában semmi patológikus nincsen, ahogy arról sem, hogy aki egy bántalmazó kapcsolalatban él az miért száll ki nagyon nehezen, vagy miért szül "neki" 5 gyereket. És akkor megkérdezem magamtól, hogy megéri nekem ez? Értelmiségi férfiakat nem lehet meggyőzni arról, hogy a nők mekkora hátrányban vannak a munkaerőpiacon! Szerintük ma Magyarországon nőuralom van, és ezt tök komolyan állítják.
Csak a gyerekeim ilyen-olyan sérelmei miatt szoktam már kiállni jobbára. De ott is nagyon óvatosnak kell lenni, mert visszaüthet.
egyáltalán nem erre gondolok, nyilván nem kell a buta, rasszista szomszédodat stb meggyőzni semmiről, hanem arra, hogy a te gyerekeid jelentik a jövőt, az, hogy ők hogyan gondolkodak, hogyan látják a világot, az főképp a te kezedben van.
TörlésJa, értem. Az meg természetes. Csak úgy tudom nevelni őket, amivel én is azonosulni tudok.
TörlésMilonka, ezzel is teljesen egyetértek. Az egyetlen módszer ahogyan valóban változtatni tudunk az a gyermekünk vilagkepenek a formalasa. Más szintén max annyit tehetünk hogy felszolalunk ha úgy érezzük helyénvaló, de megvaltoztatninmas mas gondolkodását nagyon valószínűleg nem fogunk tudni (mint ahogyan más ember se nagyon tud ránk erősen hatni). Nagyon szimpatikus a gondolkodásmódod, na :D
Törlésbobe: Én nagyon sajnálom, hogy ezeken keresztül kellett menned. Remélem vannak olyanok is körülötted, akik meg tudnak érteni és képesek támogatni téged. Piszok nehéz lehet.
TörlésIlonka, és mi lesz azokkal akik körül nincs senki, aki pl. úgy gondolná hogy a nők nem alacsonyabb rendűek? Én szabolcsból jövök, a rokonságom ott van, nagyon ritkán találkozunk és akkor őszintén megdöbbenek, hogy 1 országban élünk és elvileg ugyanazt a médiát fogyasztjuk.
TörlésKöszi, igazából már sok idő eltelt, a gyerekem 8 éve halt meg, és 4,5 éve váltam el a volt férjemtől. Nem igazán érti ezt senki, de már talán annyira nem fontos. Vagy más lett fontos. Nem akarom már annyira erősen, hogy megértsék mások. Elég, ha én értem.
TörlésMeg jó lenne végképp megszabadulni attól, hogy a volt férjemnek ráhatása legyen az életemre, de ez sajnos egyelőre lehetetlen, és a legtöbb nehézségemet még mindig ő okozza. A szüleim meg a testvéreim meg nagyon mellettem állnak.
Teljesen, 100%ban egyetértek!! Borzazstoan felháborító ez a képmutatás. Mindenkinek most ez lett a legnagyobb témája, alig bírok rakattintani az Insta ikonra mert undorító ami most ott folyik. Bezzeg aki nem tesz ki fekete képet meg hashtaggel az egyből rasszista.
VálaszTörlésén mondjuk nem tartom undorítónak, ami az instán folyik, de sok esetben, ha egyébként nem követ elfogadó elveket az illető, akkor képmutatónak igen.
TörlésÉs csak még egy dolog, hogy lehet magyarázni, hogy miért nem tudunk/akarunk már/még tenni, de valamit szerintem mindig lehet, például ez egy teljesen aktuális és nagyon fontos dolog: https://www.amnesty.hu/eset/transz-jogok
VálaszTörlésezen a jelenségen én is sokat gondolkodtam. nagyon igaz, hogy a vilàgon mindenütt történnek különféle emberekkel, csoportokkal borzalmas dolgok és sokszor kevesen emelik fel a szavukat/ha mégis, akkor nem figyel fel rá (akár a közösségi) média. és igen, rengeteg dolog, ami Magyarországon történik, a kisebbségekkel, a sérülékeny csoportokkal, az elkeserítő...lásd felhatalmazási törvény stb. Ugyanakkor Amerika, az USA valahol nemcsak egy ország, hanem szimbólum is. és az, hogy Obama után pár évvel ilyenek történnek, hogy valaki elmegy futni és lelövik, az sokkoló... én megértem, ha valaki kifejezi a megdöbbenését/szolidaritását az elfajuló események kapcsán.
VálaszTörlésugyanakkor valami radikális optimizmussal bízom abban, hogy ha mi a kis köreinkben jó példát mutatunk, hitelesen élünk, kedvesen fordulunk másokhoz, megmarad az együttérzésünk, a számunkra fontos ügyekben felszólalunk, legalább az ismerőseink között, és ezt a példát adjuk tovább, akár a gyerekeinknek, az lassan sok kis összeadódó változást hozhat. muszáj hinni abban, hogy tudunk tenni azért, hogy a világ elviselhetőbb hely legyen. azt hiszem, nem vagyok nagyon koherens, mert már nagyon álmos vagyok, de most volt bennem egy kis lendület hozzászólás írásához.
Like!
VálaszTörlésmilonka, van remeny. A 18 eves lanyom vegigbogte az elso reggelt. Borzasztoan es szivbol fel van haborodva, s megy holnap tuntetni. A gyerekeim mar annyival jobbak mint vagyunk. Termeszetesen, melyrol jove nem rasszistak, amig nekem oda kell figyelnem ra, hogy ne legyek az. (remelem ennek volt ertelme)
VálaszTörlésSzerintem ez egy nagyon összetett kérdés. Persze gáz, hogyha valaki azért rak ki fekete profilképet, mert az a “menő” meg az aktuális “jesuis”, de azt gondolom, hogyha csak néhány ember közülük tájékozódik, utána olvas és érzékenyebb lesz a problémakörre (és megérti, hogy emellett a probléma mellett van 20 másik, amik adott esetben összefüggenek), már haladtunk egy lépést előre.
VálaszTörlésMeg aztán mások is vagyunk. Van aki minden tüntetésen ott van, van aki a facebookon “hangos” (megoszt infókat, szervez, etc), van aki meg csöndben van, de pl anyagilag támogat szervezeteket, kezdeményezéseket. Van aki meg fotelharcos, ezt nem lehet tudni.
Amúgy valszeg ez a mostani dolog azért ütött nagyot, mert mégis az USA-ról van szó, ahol nem is olyan rég egy Obama volt az elnök. Talán ez egy kézzelfoghatóbb dolog, mint hogy mi történik Szabolcsban vagy Borsodban. Az egy másik kérdés, hogy ez jó vagy rossz.
A cigányozós részhez meg első körben wtf, de eszembe jutott két dolog. Amikor írtad h kórház, gondolom a barátok a sote klinikákra mondták h úristen csak ott ne. Tegyük fel h bármelyikünk ott szül. Az egy dolog, hogy sokágyas szobák vannak, de vajon milyen lenne az, hha a roma szobatárshoz bejönne minden nap 2x a 15 db látogató? Kockás abrosz, rántott hús, jókedv. Nem csinálnak semmi rosszat, csak ők így örülnek. Te meg pihennél. Vagy nem 8 vadidegen férfi társaságában szoptatnál. Nem bántanak ők téged, csak tökmás normák szerint élnek és leszarják h ez adott esetben van akit zavar. És ez tényleg egy lájtos példa és nem az, amikor a barátnőmet felkente a 150 kilós kancigány a falra, mert Józsikának fájt a beadott injekció.
A másik meg az, hogy akkor mi van, hha az aranyszőke gyerekedet a kis Armando elveri minden nap a körzetes óvodában. Nem tehet róla, ezt látja otthon, az apja is veri az anyját. Még sajnálod is, de a te gyereked minden nap zokogva jön haza és nem akar menni másnap. Mit csinálsz?
Nem kötözködni akarok, de sztem ez egy nagyon bonyolult kérdéskör és aki egy morzsányit is foglalkozik vele, akár egy profilkép cserével; az mozdít előre. Remélem.
Szerintem pl. erre tökéletes megoldás az, hogy nem kell a kórházban lenni 3 napot, mert minek. Amúgy engem a "magyar" szobatársam rokonsága is zavart, mert gyak. egész nap bent voltak, és olyan büdös valami halas cuccot evett egész nap, hogy szinte hánytam. Szintén zavaró volt, amikor valaki éjjel szült és utána hajnalban volt a nagy jövés-menés meg villanykapcsolás. Szintén zavaró amikor ordítanak a babák stb. Rohadtul, idegesítően zavaró a hjanali 5-30-as lázmérés, amikor végre minden baba elcsendesedne és aludnál. A kórház egy nagy kalap szar, szerintem totál mindegy hol vagy, egy normál szülés után, egészséges gyerekkel mi a fenének aszalnak ott bent 3 napig??
TörlésNekem konkrétan közeli családtagomat megölte egy cigány származású férfi, de nem érdekel, hogy az volt. Egy bűnöző volt, akit elkaptak, és ülni fog rohadt sokat, mert még próbaidőn volt amúgy is.
Az én gyerekemet amúgy egy aranyszőke kislány verte egy darabig, egy nem aranyszőke, de szintén "magyar" kisfiú meg folyton harapta egy másik gyerekemet a bölcsiben. Engem általános iskolában egy értelmiségi "magyar" család szintén szőke lánya szekált, kínzott minden áldott nap bőgésig.
M. Gray nem akarok az egész kommentedre reagálni, csak a cigányos részre, hogy persze, mondták a sotét is, de úgy általánosságban is ez tényező, hogy ja, hát cigányok ne legyenek, mindegy, hol szülsz, sőt, leginkább legyen egyágyas szoba, hogy minden ilyen eshetőséget kizárjunk. Nem tudom, én nem vagyok szakértő, és nem érzem feladatomnak, hogy bárkit meggyőzzek róla, hogy hibás a gondolkodásmódja (szvsz), de nekem ez eszembe sem jut, tapasztalatom szerint tök konszolidált, jól szocializált cigány családok vannak, miért vizualizálnék egyből disznóvágást, falra felkenést meg nemtommit - érted, nem az a hobbim, hogy a gettóban akarok szülni, de hogy miért ez a legfontosabb, hogy jeeez, csak cigányokat ne. Én viszont pl lehet, h rosszul viselnék egy olyan (tökmindegy, milyen nemzetiségű) szobatársat, aki egyfolytában beszélgetni akar velem, vagy mit tudom én.
TörlésÉs nekem is az a személyes tapasztalatom, hogy a sulikban nem az Armandók a gengszterek, hanem a full (anyagilag) elkényeztett, cserébe figyelem szempontjából teljesen elhanyagolt, színmagyar Jancsikák.
Nem tudom, ez én gondolkodásmódom teljesen máshogy működik, mert érted, én nem leszek előítéletes, ha Armando veri a gyerekemet, akkor majd nagyon kileszek Armandora, de nem az egész cigányságra.
Amúgy még eszembe jutott, hogy amúgy ebből az engem állandóan halálra kínzó lányból, aki pl. nyolcadikas korunkban rendszeresen azzal is szórakozott, hogy az elsősöket kínozta (pl. elvette tőlük sapkájukat és felettük lógatta, de nem adta vissza), na belőle pszichológus lett, ráadásul gyerekpszichológus, asszem nem véletlen, hogy nehéz volt nekem pszichológusban megbízni.
TörlésM. Gray: nem kell ahhoz cigánynak lenni, hogy valaki tahó/bunkó/erőszakos stb. legyen! Színmagyar bocskais család nem lehet hangos? (Szülés után eleve el tudom képzelni, hogy kb. bárki zavar, aki nem a párod.)
TörlésMindegy, Milonka megelőzött amúgy, már összefoglalta, amit én akartam írni :)
@bobe: ambulánsan szültem 2x (nem Magyarországon) és most azt írnám, hogy 100%-ban veled vagyok. Az a 3 nap teljesen felesleges.
TörlésDe nem tudom, hogy ezért mennyire tudnék kiállni, széllel szemben pisilni és beleállni egy ilyen fontos ügybe. Hiányozna nekem ez a fajta stressz, hogy menjek utána, intézkedjek, aláírásokat gyűjtsek, szervezkedjek? Sajnos nem hiszem. Pedig tényleg baromi fontos lenne.
A rasszizmus elleni fellépésre szerintem leginkább a szülők képesek. Sajnos nem látok egy olyan közeli jövőt, ahol az én szüleim nem szólnak be a síró fiamnak, hogy "nem vagy te lány" vagy a nagyszüleim teljesen elfogadják az izraeli sógoromat. Sőt, sajnos az én haverjaim között is vannak cigányozók. Amit tenni lehet, hogy a gyerekeinket neveljük másképp. Elfogadásra, megértésre. Mondom ezt úgy, hogy az enyémek voltak a harapósak is és a kiközösítettek is, mind a 2 helyzetet meg kellett oldani.
Valszeg nem fogalmaztam akkor elég egyértelműen: nyilván nem azt akartam mondani, hogy minden roma család/ember bugylibicskás szörnyeteg; hanem azt, hogy ők máshogyan élnek. Sok esetben ez nem baj és mindenki megfér egymás mellett, de sok esetben meg nem. És persze, nyilván vannak fehér bűnözők, szörnyű szobatársak és elhanyagolt gyerekek is, ehhez nem kell semmilyen kisebb vagy nagyobb csoporthoz tartozni. Ezért írtam a kommentem elején, hogy ez egy sokoldalú probléma és valaki csak egy kicsit is foglalkozik bármelyik aspektusával, vagy kérdéseket tesz fel, már előrébb vagyunk.
TörlésHogy a lényegre reflektáljak a SOTE1-en nem lehet bemenni a szobákba a látogatóknak - baromi nagy szerencsére! A Lány az influenza szezon elején született, miközben mi ki sem mozdulunk, mások bőszen hordozták ki a piciket a folyosóra boldog boldogtalannak mutogatni. Pedig 3 naposan otthon pont olyan cuki volt mindegyik, hozzám még az anyám sem jött be. Szombat hajnalban született a gyerek és kedden reggel otthon voltunk, szuperül kibírtuk. Nem tudom, hogy IKL régi blogja működik-e még, de cifra sztorikat írt le. A másság elfogadása meg egy nagyon hosszú történet és sehol nem megy könnyen. Londont hozta valaki példának, hát rohadtul nem megy ott sem csak pusztán racist crime, ami itthon teljesen OK.
TörlésJavaslom a MAV (Honved) Korhazat, ott senki sem fogadhat latogatot es soha nem kapcsoljak le a villanyt. :-)
VálaszTörlésnem akartam egy szót sem írni, de M. Gray-nak: igen!
VálaszTörlésEgyetértek veled teljesen.Az én lányom roma származású (örökbe fogadtam).Négy éves volt, amikor hozzam került, és a saját nagymamám félrehívott, hogy hat nem látom, hogy ez a kisgyerek cigány, miért nem hozok másikat.Nem vert senkit, nem lopott, nem táncolt az utcán, mégis, ha elmentünk mondjuk egy gyereknapra, és nem mellettem állt a kislány, nem látszott, hogy velem van, úgy néztek rá, mint egy leprásra, kikerülték.Itthon munkát sem talált, interjú után nem hívták vissza.Elköltözött Hollandiába,ott senki nem nézi, milyen a bőre, dolgozik, barátja van.Tudom, hogy soha nem jön haza, mert itthon max szemetet szedhetne 50 ezerért közmunkásként.Ez Magyarország.
VálaszTörlésez szörnyű, annyira sajnálom :(((
TörlésAz en legjobb baratnom cigany, es eleg szepen boldogul itthon. Buszke vagyok ra, es titkon remelem, hogy a hozza es a lanyodhoz hasonlo emberek kozul azert lesznek, akik hazajonnek vagy el sem mennek, hogy bebizonyitsak, nem csak kozmunkara alkalmasak havi 50 ezerert. Senkitol nem varhato el, hogy epp o legyen, aki a sajat boldogsagat felaldozva probalja megvaltoztatni a rendszert, igy megertem a lanyodat, es remelem, az elet karpotolja ot minden elszenvedett serelemert. ❤️
TörlésRégi barátnőm cigány származású és egyetemi tanár.
TörlésEzt egyébként a profilképet megváltoztató ismerősöknek is megírtad?
VálaszTörlésÉn azt gondolom erről az egészről, hogy egy ember meghalt, mert egy másik ember percekig a hatalmával visszaélve istent játszott.
Van akinek számít, hogy fehér ölt feketét.
Nekem szinte csak rossz tapasztalatom van a cigányokkal, így én még a vonaton sem szeretek mellettük utazni. A bőrszíne miatt? Nem. Ha viselkedik, és nem kötekszik, nem agresszív, akkor felőlem lehet akármilyen a színe. Fehér mellett sem utazok szívesen, ha balhézik, belém köt, stb.
Profilképet lecserélni pont annyi értelme van, mint tapsolni az egészségügyi dolgozóknak koronavírus idején. De az emberek szeretik az ilyen látszat tevékenységekkel kifejezni az empátiát, mert ha nem teszed, akkor te egy sz.r ember vagy, mert mibe kerül neked, és még erre sem vagy képes?
Oszd meg, hogy lángokban áll Ausztria, oszd meg, hogy éhezik ez a kisfiú Etiópiában, neked csak egy kattintás, erre sem vagy képes? Egy kattintás, és megváltottad a lelkiismereted, tettél valamit a koalák, meg az éhező gyerekek megsegítéséért.
Egy profilképcsere, és kifejezted a felháborodásod. Lapozhatunk, mi a következő hír?...
(Irónia volt...)
Ne haragudj, de nem érzed a második bekezdésedben az ellentmondást? Rossz a tapasztalatod a cigányokkal, ergo nem ülsz melléjük a vonaton. De honnan tudod, hogy az a cigányember, aki ott ül a vonaton, hogy viselkedik majd? Azt mondod, nem zavar, milyen a színe, de azért nem ülsz le mellé. Ez a rasszizsus. Ahogy Lina kommentelő lányát is kikerülték, ha egyedül volt és nem állt mellette a fehér anyukája...
TörlésAz ember nem utazik szívesen balhés alakok mellett -tiszta sor. Azért balhéznak, mert cigányok? Vagy azért balhéznak, mert balhés, idegesítő emberek, akik lehetnének fehérek, feketék, sárgák, lilák, kékek, kicsik, nagyok, nem a színük határozza meg a balhésságukat.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésesetleg fentebb linát kérdezd meg erről, hogy milyen érzés, ha nem ülnek melléd, csak azért, mert cigány vagy.
Törlésjeeez.
VálaszTörlésszerintem nem ez az a fórum, ahol ezen dűlőre kell jutni, meg nem csak az a téma fontos, hanem a melegek, a nők jogai stb, amivel mind, mind komoly gondok vannak itthon, szóval bocs, de ezt most itt lezárom.