Hazajöttünk a Balatonról kedden, igazából a programjaink miatt, de közben meg az időjárás sem az az ideális balcsizós. Még hétfőn kisétáltunk a strandra, és teljesen üres volt, mindössze ketten voltunk - ennyit asszem jelenleg a szezonról. Hétfőn este még végignéztük Barni öccsének és a barátnőjének az elég gyilkos veszekedését - rossz volt látni, és sajnálom őket, de egyrészt ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy szerintem csak azért nem kell együtt lenni valakivel, mert már annyi ideje együtt vagyunk, másrészt hálás vagyok, hogy a mi kapcsolatunk nélkülöz minden drámát.
Kedden délelőtt 11 körül értünk Budapestre, én felugrottam megnézni, hogy kell-e locsolni (az erkélyen enyhén szólva nem kellett, az összes kaspóban állt a víz), aztán továbbindultam Vácra, Barni pedig átült a saját autójába, és ment a saját programjára. Igyekszünk még egy kicsit találkozgatni a családdal, barátokkal, ameddig nem érezzük úgy, hogy folyamatosan készenlétben kell(ene) állnunk. Többen is jelezték, hogy szívesen látnának, mielőtt elnyel a pelenkatenger, és nekem is jólesik olyan emberekkel találkozni, akiket ezer éve nem láttam, és lehet velük nem (csak) a terhességről/szülésről beszélni. Tegnap este is találkoztam egy barátnőmmel a városban, ma is egy kedves volt tanítványommal/barátnőmmel, meg ma este is meglátogattam volna Violetet, ha nem szakad rá a töltés az útra, tökéletesen lezárva azt - hiába álltam már a célegyenesben a kisautómmal, nem jutottam el végül hozzá, vissza kellett fordulnom. Nem baj, majd bepótoljuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése