Nagyon nehezemre esik leírni, hogy mennyi minden jó történik, mert félek, hogy megint megkapom, hogy mekkora arccal vagyok annak ellenére, hogy még csak 3 napja biciklizem. Persze vannak nehézségek is, csak hogy mindenki megkönnyebbülhessen, 5 napig nem fogadta el a mellem a bébi, és bár eredetileg cumisüveg-zavarra gyanakodtunk, de mivel egyik napról a másikra visszatértünk a normál kerékvágásba megint, és a gyerek újra hatalmas lelkesedéssel eszik és gyarapszik is, így utólag fogalmunk sincs, mitől volt, pedig gyerekorvostól kezdve a szoptatási tanácsadókig mindenkivel megkonzultáltam a dolgot. Fú, mindenesetre óriási megkönnyebbülés, hogy nem kell újra svéd itatópohárral meg mellen pótlással szarakodni, hanem csak összebújunk, és ő önkiszolgáló rendszerben megebédel szépen.

Ezen kívül űberszívás még, hogy teljes tejmentes étrendre ítéltettem, mert kiütések lettek a baba pofiján. Nem vagyok kezdő a témában, de azért az, hogy nézni kell a felvágottakban, a péksütikben, meg mindenben a tejet, hogy nem ehetek tejfölt meg sajtot, meg pizzát sem, az azért megvisel lelkileg. Na de a lényeg az, hogy a kis cuki jól legyen. 

A másik babakocsi, amit szintén kaptunk, pedig befér a liftbe.