2020. december 9., szerda

another kütyü in the house

Két napja megjött az iWatchom, és bár azt gondoltam, hogy lesz egy drága órám, és kész, de úgy tűnik, hogy ez egy nagyon hasznos kis szerkezet. Azt hiszem, a legjobb benne, hgy mióta megvan, sokkal kevesebbet nyomkodom értelmetlenül a telefonom. Eddig az volt, hogy ha valami értesítés jött, akkor már kinyitottam a telóm, hogy esetleg másutt is történt-e valami, és akkor már megnéztem az instát, ránéztem, hogy nincs-e új blogbejegyzés valahol, mi újság a FB-on, gyors Pinterest pörgetés stb. Minimum fél óra. Most viszont nem kell nézegetnem a telefonom, mert ha valami van, úgyis szól az óra, megnézem az órán, és ennyi, legtöbbször elő sem kell vennem a telefont. Nagyon szeretem, hogy lehet vele telefonálni, ha mondjuk pelenkázom Danit, és B becsörög, hogy kell-e még valami a boltból, akkor az órán is fel tudom venni (ez mondjuk iszonyúan Knight Rider fíling nekem). Amúgy is csomó nem fogadott hívásom van minden nap, mert mindig le van halkítva, és csak utólag szoktam látni, hogy hívtak, most meg azonnal tudok reagálni. Tudok vele fizetni.  Meg tudja pingelni a telefonom, amit sosem találok. Tudok rajta számot váltani és tekergetni a hangerőt, ha zenét hallgatok a bluetooth-os hangfalon.  Motivál, hogy mozogjak: ma azért nem villamossal jöttem haza a Moszkváról, hanem erőltetett menetben gyalogoltam, hogy még egy edzést letudjak rajta. És a lényeg: ezerarcú és nagyon szép, úgy örülök neki!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése