A legdurvább viszont az volt a pár napos kis elvonulás alatt, hogy én olyan szintű szorongásrohamokat kaptam, amilyet szerintem még sosem. Cickafark blogger, vagyis Anna mesélte a múltkor, hogy digitális detoxot tartott, és hogy durva szorongás lett az eredménye - nekem ez annyira fura volt, hogy de hát hogy függ össze a kettő - erre most én is megtapasztaltam. Órákig voltam ébren éjjel agyalva a világ dolgain (meg a sajátjaimon persze), kezdve azzal, hogy majd biztosan most szakad le valamelyik agancsos szarvaskoponya, felnyársalva valamelyikünket, és végül annyira behúztam magam a mindent túlgondolásba, hogy nem értettem, hogy hogy tud egyáltalán bárki aludni, amikor az történik a világban/Magyarországon stb, ami. Szörnyű volt, szerintem még sosem volt ilyen élményem.
Ráadásul meglátogatott minket Barninak egy főiskolai barátja, akit nagyon szeretek én is, és mesélte, hogy 40 éves elmúlt és nem bírja elhinni, hogy egyedül van, és hogy neki sosem lesz gyereke, családja. Mesélt a szüleiről, hogy az apukája egész életében alkoholista volt (de pár éve teljesen tiszta), hogy milyen borzalmas volt a gyerekkora így, és hogy sok dolgot erre vezet vissza - hiába jár hosszú évek óta pszichológushoz, szed gyógyszert, hogy ne legyen depressziós, sosem tud igazán jól lenni.
Meg volt a gimiben egy kolléganőm, egy azóta nyugdíjas, stílusos, gyönyörű, okos, minden fontos ügy mellé kiálló nő, akinek most meghalt a harmincas lánya. Bele sem bírok gondolni, mi történhetett, és hogy hogyan megy tovább ilyenkor az ember.
És helyettük is szorongtam éjszakánként, hogy micsoda sorsok, életek - remélem, legalább ők tudtak aludni. Végül elővettem a telefonom mégis és Two Dots-t játszottam rajta, amit évek óta nem, és az segített annyira kikapcsolni az agyam, hogy el tudtam aludni. Mennyire lehetek függő?
Továbbra is durva refluxom van és ég a gyomrom nagyon, nyilván ez is összefügg az agyalással, nagyon át kell gondolnom az étkezésem (meg a plusz 6 kilót rajtam), le kell csatlakoznom a kajákkal a fiúkról. Csodálatos volt hazaérkezni, kipakolni, ittam egy csomó gyógyteát és azonnal kisimultam - remélem, aludni is jól fogok.
Jaaa, és ami még szerintem összefügg a szorongással: a Breaking Bad-et nézzük, ami borzalmas, simán el tudom képzelni, hogy átragad rám a sok szar, ami velük történik. Mondjuk gondolhatnám azt is, hogy ehhez képest nekem mennyire nincsenek problémáim, nem?
❤️Voltunk a Balatonnál is egyik nap, ott mondjuk nem szorongtam
Fú ❤️
VálaszTörléshát igen :)
TörlésHű, háta na igen. Én azóta küzdök ezzel, főleg éjjel, mióta anya vagyok, szóval lassan 9 éve. Most már állandóan 3korül ébredek, és jár az agyam mindenen, stb. Most már elég fáradt vagyok asszem:-))))
VálaszTörlésazért ha ez mindennapos lenne, valamit mindenképp próbálnék kezdeni vele!
TörlésMég nem jöttem rá a megoldásra, meg valahogy azt gondoltam, kb minden anya így lehet ezzel. Mert annyi minden van állandóan. De persze lehet, hogy nem.
TörlésÓ. <3 Kundera azt írta, a részvét a legnehezebb érzés a világon, rosszabb, mint az ember saját fájdalma, mert tehetetlenséggel párosul. Vagy valami ilyesmi, már nem emlékszem a pontos idézetre, de a gondolat gyakran eszembe jut.
VálaszTörlésTök nehéz nem menekülni a rossz érzelmek elől, hanem ülni bennük. Állítólag fontos a mesélésük, de én is állandóan futok előlük, és tökéletes fájdalomcsillapító az okostelefon. A nép ópiuma. :)
Teljesen megértem ezt a jelenséget.
*megélést akartam írni. :) a mesélés is fontos, persze, de itt nem ezt próbáltam hangsúlyozni.
Törlésrögtön gondoltam, hogy megélést akartál írni!:) nagyon szép ez a gondolat Kunderától, és nagyon igaz, köszönöm! a nép ópiuma. :D az enyém biztosan!
TörlésEz a nép ópiuma mennyire találó, Dolly! Én például nem is tudok elaludni Netflix nélkül, báremennyire vagyok fáradt.
VálaszTörlésHa kicsit is segít Milonka, az erdő közepén szarvasaggancsok között, kényelmetlen ágyon, kitakarítatlan házban nagyon kevesen nem szoronganának ;)
Abszolút segít, köszönöm!:)
TörlésÉs ilyenkor az olvasàs nem segít? Nekem az gyógyír mindenre.
VálaszTörléscsak könyv volt nálam, kindle nem, és olyan picike helyen aludtunk hárman, hogy nem akartam villanyt gyújtani.
Törlésteljesen offtopik, de azóta játszom a Two Dots-szal, amikor egyszer száz éve írtál róla (még valami középsulis tanári értekezlet alatt játszottál, ha jól emlékszem), és hogy engem is sokszor tök szépen megnyugtat és nagyon jó agyrágógumi :)
VálaszTörlés(a.k.a. pont ugyanennyire vagyok függő). Nem tudom megunni, csomó ismerősöm is játszik vele, vannak ezek a heti challenge-ek, áh, szuper! De csak azért mondom, hogy szerintem nagyon is ér kizökkent állapotban two dots-ozni.
Emlékszem, mikor rám is szóltak! 😂 az pont 10 éve volt! Én nem játszom már vele, most azért vettem elő, mert nem kellett hozzá net, de tényleg jólesett vele figyelemelterelni. Úgy értettem, h a telefonomtól függök teljesen, h már egy kis tilitoli is megnyugtat. Vicces, hogy még mindig játszod, tényleg jó kis játék!
Törlés10 éve?! Atyagatya!
Törlés