Daniék ma korizni mentek az ovis csoporttal, vitt finom szétosztogatható uzsit (almát, kekszet, kicsi zacsi M&Ms-t, choko bonst). Nálunk az ovis csoportban az a mondás, hogy ha csak egy szelet valamit adsz neki, akkor azt az óvónők eszik meg (ez nyilván vicc), olyan kell, amiből többen tudnak enni. Kikísértem őket a buszhoz, annyira cukik ahogy lelkesen mennek csavarogni. Aggódtam, hogy elolvad a jég a 15 fokban, de ez a hely fedett, állítólag minden oké. Fél1 körül értek vissza, vártam Danit a buszmegállóban, hazajöttünk ebédelni és már indultunk is Vácra. Elkértem az ebédjét az oviban (paradicsomos káposztát, ő kérte, hogy hozzam el, mert azt nagyon szereti, de nem akart már visszamenni az oviba ebédelni), ideadták a levest is (csontleves), és azt korai ebédként megettem én, sőt, megkóstoltam a káposztát is - azt az időutazást! Hihetetlen, hogy még most is ugyanolyan íze van ezeknek a menzás kajáknak, pedig 40 év eltelt. Mondjuk én sosem voltam válogatós, most is ízlett, és szerencsére ő is bírja az ovis kaját.
Voltam ma is tornázni, mostanra bemelegedtek az izmaim, elmúlt a hétfő-keddi izomláz, élveztem és jól is esett, nem fáj a hátam-derekam, meg annyival több energiám van már most, szerintem a mozgás egyszerűen felrázza az ember vérkeringését. Meg a tudat, hogy tettem az egészségemért, és rajta vagyok újra a sporttal kikövezett úton engem felvidít és ad egy kis magabiztosságot.
Elvittem Danit Vácra, útközben aludt. Kicsit maradtam Anyuéknál, aztán a kocsiban hazafelé énekóráztam, majd itthon pakolászás közben énekeltem sokat. Nagyon lelkes vagyok a hétvégi koncert miatt, várom, és örülök, hogy mi nem lettünk betegek. Ráadásul van az a barátnőnk, aki a Selva ruhamárkát csinálja, és kaptam tőle egy felsőt, olyat, amit Dani kapott tőlük karácsonyra, csak nőiben (vállvillantós), meg vettem tőle egy nadrágot, és annyira vagány együtt a kettő, hogy meg is van, mit veszek fel a koncertre, pedig ez akkora dilemma mindig.
Vettem guacamolét, hummuszt és zöldségeket, vacsiztam, lezuhanyozom, és nézem kicsit a sorim, míg Barni haza nem ér. A hummusszal egyébként az a trükköm, hogy ha öntök egy picike juharszirupot a tetejére, ezerszer finomabb vele minden. Bárkivel kóstoltattam, mindenki le van tőle nyűgözve. A juharszirup szerintem amúgy is az istenek eledele, imádom, imádjuk (kávéba, fagyira, zabkásába, sütibe, bármibe).
Fu, nagyon péntek hangulatom van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése