Na, hát ez a hely nem tetszett annyira, mert szerintem ez az a suli, ahol csodálatos diáknak lenni, de tanár akkor legyél ott, ha ez az életed. Tegnap írtak, hogy várnak szeretettel próbaórákat tartani jövő héten, kicsit déja vu-m van, de persze elmegyek, hogy kicsit jobban belelássak.
Ma nagyon szerettem volna, ha kicsit csavargunk. Szerintem ki kell használni, hogy ennyire szép idő van, és menjünk, ne üljünk otthon, de közben meg Barni a héten egészen sokat dolgozott, jött-ment, Dani meg ugye suliban, és ő igazából szerintem egész hétvégén otthon ülnének és legóznának, és én ezt meg is értem, de hát na. Vasárnapra nincsen betervezve programunk, akkor pihenhetnek. Dani tavasz óta könyörög, hogy menjünk el együtt a Minipoliszba, ahol az egyik Kiskirály napon voltak az ovival még, az egyik kislánynak ez volt a kívánsága, és ma reggel mondtam, hogy nem bánom, menjünk. Busszal-villamossal mentünk, amit én imádok. Barninak borzasztóan oda van nőve a seggéhez az autó, és amúgy iszonyúan profin közlekedik és simán a helyek előtt parkol, de én meg annyira nem ez a lány vagyok, és sokszor lázadok is ellene. Most először Daninak is kellett már vennem Pest megyei bérletet, 945 forintba került neki egy hónapra. Bárcsak az enyém is ennyibe kerülne.
Nem tudom, mikor láttam Danit ennyire lelkesedni programért, pedig elég sok helyre járunk vele. A Minipolisz egy interaktív, gyerekeknek kialakított miniváros a Király utcában, ahol a gyerekek játékos formában próbálhatják ki a felnőttek világát: lehetnek például bolti eladók, pénztárosok, tűzoltók, orvosok vagy rendőrök - de rendesen van Aldi, szálloda, bank, rendőrség, posta stb, sőt, rádióstúdió, Simon's burger, autószerelő műhely stb stb. A gyerekek maguk irányíthatják a játékot, valódi eszközöket használhatnak, szerepekbe bújhatnak, és kipróbálhatják, milyen önállóan dolgozni, döntéseket hozni és együttműködni másokkal. Pl. van reptér, ahol vannak bőröndök, leméred a csomagodat, kinyomtathatod a beszállókártyád, átmész a biztonsági ellenőrzésen, ahol átvilágítják a táskád és ki kell venni, ami nem oda való, van duty free, ahol vásárolhatsz és lecsippanthatod a cuccokat, beülsz a repülőbe ami tényleg olyan, mint egy igazi repülő, fentre berakod a táskád, bekötöd magad és felszállsz (az ablak egy képernyő, ahol látod a tájat, ahogyan száll fel és le a repülő), jön a sztyuvi (egy másik gyerek) és lehet rendelni enni- és innivalót, stb stb. Van kézműves részleg meg játékterem is, ott is jópofa dolgok voltak. A rendőrségen pl lehetett mugshotot készíteni, meg volt böri is, ahová legtöbbször az apukájukat zárják a gyerekek, ahogy láttam. Mi is élveztük (mondjuk Barni a börtönt nem), és minden rész ilyen szuper, órákig el lehet lenni - a belépő 3 órára szól. És most kb a dolgok töredékét meséltem el, tényleg rengeteg dolgot ki lehet próbálni, nagyon jól ki van találva az egész.
Utána beültünk a Madách téren a Moto pizzériába, kicsit megpihentünk, míg vártunk a rendelésünkre, Dani rajzolt és valahogy kb 2 perc után sikerült az ölembe borítania a zéró kólámat, de úgy, hogy mindenemből, még a bugyimból is csavarni lehetett a kólát. Nagyon rossz érzés volt ott ülni a nedves ruháimban, nagyon össze kellett szednem magam, hogy ez ne rontsa el a kedvem és ne akarjak azonnal haza indulni. Végül belegondoltam, hogy több is veszett Mohácsnál, el tudtam tőle vonatkoztatni és jól tudtam magam érezni így is, aztán egy idő után meg is száradtam. Megnéztük a kézműves vásárt az Erzsébet téren, ami a Makers' Markethez képest olyan színvonalú volt kb, mint egy falusi búcsú, elnézést a kiállítóktól, mert volt azért pár színvonalasabb árus, de nem az én világom volt. Ettünk egy fagyit egy random fagyisnál, ami utólag életünk egyik legfinomabb fagyijának bizonyult - eredetileg a Rose-ban akartunk, ami ugye ilyen szép rózsa alakú fagyi és finom is, de hatalmas sor állt előtte. Végül átsétáltunk az Erzsébet hídon és villamosra szálltunk. A Mammutban még vettünk kávét itthonra, aztán végül hazajöttünk, jól elfáradt mindenki.
Itthon Barni berakott egy mosást, többet között a kóla-áztatta cuccaimat, és nem figyeltem, hogy a - szintén kólás - Eszka kabátom is betette, és szárítóprogrammal együtt ment végig a mosás. Most csak reménykedem, hogy rám jön még így is, és nem kell elajándékoznom Dani valamelyik kis barátnőjének. Csináltam carbonarát, most nem lett olyan jó, mint szokott, nem tudom, miért, pedig már rutinból csinálom a Street Kitchen-ös receptet. Megnéztünk együtt egy filmet (Matchbox, tegnap került fel az Apple TV-re), aztán Barni elment kicsit találkozni a barátaival. Nekem is nagyon mehetnékem volt, és egyre nehezebben viselem, hogy ilyen keveset tudunk kettesben lenni és csak külön tudunk felnőtt programozni, de ez van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése