Szóval van ez a spórolás-ügy, persze nyugodtan vehetnék ki pénzt a számlámról, de eldöntöttem hogy nem, hát nem, takarékoskodás van. Viszont történt egyszer, néhány éve, hogy szilveszterkor betörtek a szomszédunkhoz, ilyen besurranó-módszerrel, és én azóta, ha elmegyek bulizni az év utolsó napján, elrejtek itthon minden számomra fontos, értékes dolgot - tudom, baromság, de ez egy ilyen hülye becsípődés nálam. Most szilveszterkor is, volt egy csomó készpénzem, és nem akartam mind magammal vinni mulatozni, és nem is akartam csak úgy berakni a fiókba, ezért szépen elrejtettem egy jó kis biztonságos helyre. Csak az a baj, hogy nem emlékszem, hol van ez a jó kis biztonságos hely. Úgyhogy ma, mivel pont jól jönne ez a kis pénz, emlékeim szerint úgy 20-25 ezer forint lehet, nekiálltam keresni. Továbbra sem találom. Mindenesetre nyugodt lehetek, ellopni tutira nem fogják.
Én idén januárban az egyik könyvemben találtam 800 frankot. Ami azért mégiscsak szép kis pénz. És hosszas töprengés után rá is jöttem, hogy 2.5 éve (!) dugtam el, majd az egész soha többet nem jutott eszembe, aztán még arra is rájöttem, hogy miért pont abba a regénybe és miért pont ahhoz a fejezethez, tehát a logika teljesen a helyén volt, de a dolog ugye mégsem működött, mert csak véletlen találtam me, valami tök mást kerestem a könyben... szóval ezzel óvatosan :D
VálaszTörlésOké, örülök hogy nem csak én vagyok ilyen béna. Vagy vehetjük ezt a spórolás egy speciális formájának? Azért remélem megtalálom egyszer!:)
TörlésApukám is többször járt így. :) A legjobb az volt, amikor négy éven múlva tökéletesen véletlenül találta meg a tesóm az apukám által jól eldugott pénzt.
VálaszTörlésNem is olyan régen én is találtam egy elég szép summát, örültem neki, mint majom a farkának. Gondolom, te is véletlenül fogd megtalálni, az meg aztán olyan jóóóó.:-)
VálaszTörlésAz öcsém is ezt csinálja, de ő nem arra szokott emlékezni, hogy valahol van még pénz, hanem örül, mint állat, amikor véletlenül megtalálja :)
VálaszTörlés