Na még egy kicsit

Annyira nagy a baj, hogy már erőm tanárnénisen öltözni sem, ma halásznadrág, dupla (rózsaszín-szürke), nagyon kényelmes pamutpóló, zöld tornacipő stílusban indulok dolgozni, mintha mondjuk a sarki boltba mennék kifliért meg tejért, semmi szoknya vagy kisruha. 

Nagyon sok jó dolog történt, és fog is történni, például tegnap lementek a kisérettségik a tizenegyedikeseknek, és nagyon büszke voltam az osztályomra, ügyesek voltak, jó volt visszahallani a munkám eredményét, és hogy a kollégáim hogy dicsérik őket. Vizsgáztatni pedig nagyon fárasztó. 

És annyi mindent csinálok, hogy megint nagyon ráférne egy takarítás a lakásra, a hűtőm töküres, ma már úgy kellett összevadásznom, hogy mit egyek reggelire, semmi nincs itthon. És a blogomra sincsen időm. Na de majd ma délután minden lemaradást behozok. És milyen gyönyörű idő van, holnap nincs suli (csak csapatépítő tréning), és jön a kalandos hosszúhétvége. 

Ez pedig itt a blöki kedvenc nyári tartózkodási helye, mert nyitva van az ajtó, és ő bent is lehet így, de a házat is tudja őrizni.