Ti tudtok nemet mondani?
Nekem egészen komoly problémáim vannak vele. Ebben a legutóbbi kapcsolatomban is sokszor előfordult, hogy természetesnek vette, hogy megcsinálok neki ezt-azt, amiért egyébként fizetnie kellett volna másnak (ezt most ne értsük félre), és egy darabig szívesen segítettem is, de amikor már egészen terjedelmes fordításokról, lektorálásról, ráadásul egészen rövid határidőkről beszéltünk, mindezt kvázi egysoros e-mailekben előirányozva - hát akkor azt mondtam, hogy nem. Magamban, fejben. Ugyanis neki nem mondtam meg, hanem dúlva-fúlva, sértődötten, kiakadva, kockáztatva egy gyomorfekélyt, de megcsináltam. Tudom, én sem értem.
Tegnap írt egy régi barátnőm, akivel az utóbbi években nem nagyon tartjuk a kapcsolatot, van két gyereke, teljesen más élethelyzetben van, mint én, meg hát nem tudom. Egyébként is felszínes volt a kapcsolatunk, és mióta hazaköltöztem, különösen megválogatom, kiben bízom, kivel barátkozom. Ráadásul egyszer vele mentem el iszogatni egy este, és az együtt töltött idő felét végigtelefonálta, ami szerintem parasztság a köbön. Jó fej azért, de... Na.
No és ez a lány megkért egy szívességre. Elég nagyra. Megtiszteltetés, hogy megkért rá, és ő biztosan azt gondolja, hogy nekem ez nem nagy cucc, de nekem az. És nincsen kedvem hozzá, több okot is tudok mondani, hogy miért, de ez most mindegy. Azért azt írtam neki, hogy nem szoktam ilyesmit vállalni, de had gondolkodjam rajta egy kicsit. És gondolkodtam, és nem. Nincsen kedvem hozzá, nem akarom. NEM.
Viszont körülbelül egy órája ülök a megnyitott facebook üzenet fölött, és nem bírom megfogalmazni. Azt, hogy nem.
Szóval, ti tudtok nemet mondani?
fú, én tudok.
VálaszTörléshogy ez mennyire jó, vagy rossz.. hát azt nem tudom.
úgy kell csinálni, hogy egyszerűen ne érdekeljen mások véleménye.
Törlésakiké meg érdekel, hát ők meg elvileg nem kérnek meg ilyesmire (így és ennyiszer). :/
Igen, pont ez a lényeg, hogy valószínűleg kurvára meg akarok felelni mindenkinek. Majd dolgozom ezen a 'ne érdekeljen mások véleménye' ügyön.
Törléshát jó, én emellé elég extrán antiszoc is vagyok, meg a sz*rt is lesz*rom, de neked ezeket nem ajánlom. :)
Törlésírd neki azt, hogy nagyon sok dolgod van, és sajnos nem tudsz vele foglalkozni. Ajánlod viszont a.... És szerintem nem lesz sértődés:)
VálaszTörlésSzörnyű vagyok a nemet mondásban...
VálaszTörlésEn Gyomberkehez hasonloan eleg konnyen mondok nemet. Nemreg tortent ez az eset: kollegano-baratnofelesseg megkerdezte h tudok-e fuggonyt felvarrni. Hat persze, szivesen megmutatom, hogy kell - valaszoltam. Erre o: inkabb nem tudnad megcsinalni?
VálaszTörlésTeljesen elkepedtem, mondtam h erre nincs idom. O meg: jo, nem most, majd amikor lesz. Azt valaszoltam neki h az elkovetkezendo 10 evben nem lesz idom arra hogy masok fuggonyet felvarrjam (ezt kezzel kell csinalni, nem jo a gep, ha valaki nem tudna, hogy ne latszodjon)
Utana tok bunkonak ereztem magam, de egyszeruen tenyleg nem fer be. Halomban allnak nalunk is a felvarrando gatyak, ezek iliyen utalom-tipusu munkak, hat most nema'!
Abszolút igazad van, hogy nemet mondtál. Egyáltalán: hogy kérhet meg ilyesmire? Én is megírtam a csajnak, hogy not, de most én is tök bunkónak érzem magam. :(
TörlésTamko! Mennyire igazad van!
TörlésTaníts Mester! :)
A legrosszabb kombináció az, mikor az ember hihetetlenül nagylelkű és mindenkinek segíteni akar, ugyanakkor szeretné, ha a lehető legjobb véleménnyel lennének róla. Sajnos ugyanez a kategória vagyok én is, teljesen alap, hogy ezt valaki mindig kihasználja s persze amikor az eddigi segítségadónak kell segítség (nekem), akkor sokszor azok fordulnak el, akiknek eddig bármikor segítettem. És megtenném mégegyszer, és még én gondolkozok rajta, hogy mit ronthattam el. Szörnyű.
VálaszTörlésTényleg meg kell tanulni nemet mondani, de nehéz, mert senki sem akarja, hogy bunkónak gondolják... Amit fentebb írtak, azok mind jó dolgok: lehet úgyis nemet mondani, hogy közben valamennyire mégiscsak segítesz (tudsz ajánlani mást / megmutatod az alapokat mint a függönyfelvarrós példánál), amolyan arany középút. :)
Nálam Anya (sőt, még Apa is) ugyanez a kategória (volt kiktől örökölni), anya viszont olvas is ilyesmi témákban könyveket sikerrel (hogyan kell jól nemet mondani), tuti el fogom kérni tőle az összeset majd.
A fentiek folyománya még, amikor rájövök, hogy a kolléga aki segítséget kért, igazabol maga is meg tudta volna oldani a dolgot, csak egyszerubb volt engem megkernie...igen szerintem is ott volt eddig a luzer jel a homlokomon!
TörlésValami egyébként teljesen felesleges céges tréningen tanultam meg jól nemet mondani. Az a lényeg, hogy nem szabad direkten elutasítani, ha nem tudsz. Pl. ebben a helyzetben nyugodtan mond azt, hogy csak jövő augusztus végére tudod megcsinálni, amit kér. Az a lényeg, hogy ne hazudj, csak azt gondold végig, hogy a normál életviteled mellett (mondjuk meglegyen a napi 2*30 perc kutyázás, bringázás, hetente x alkalommal barátokkal találkozás, x hét szabadság) kb. mikor lenne erre időd és azt kell mondani.
VálaszTörlésIlonka, én is pont így.
VálaszTörlésNálam biztos, hogy egy nagy adag megfelelési izé van az egész mögött :(
az elmult idoszakban volt egy pont amikor korbeneztem a kis életemen: és azt lattam, hogy basszus, mindenkinek mindig mindent megcsinalok, aztan a sajat dolgaimra meg nem marad idom...és a legrosszabb: egy ido utan termeszetesnek veszik a nepek, hogy majd en megcsinalom és basszus: el is varjak!!! Hát a nagy lopikulat!
Ugyhogy most aktivan nemet mondok egy csomo dologra, szarom le ki mit gondol emiatt (probalom a regi, akkor en most emiatt bunko vagyok gondolatkort elhesegetni egesz sok sikerrel) lehet hogy most egy darabig atesem a lo tulso oldalara, de aztan szerintem csak meglesz az az arany kozeput!
Adóbevallási időszakban engem is megtalálnak régi-régi ismerősök, hogy csináljam meg nekik az adóbevallásukat. Én már nem mondok nemet, csak egy árat, hogy egyszer s mind tisztázva legyen, hogy az ilyen munka pénzbe kerül.
VálaszTörlésMióta tanítom is, egyre jobban megy :D
VálaszTörléssokáig nem ment, nem akartam csalódást okozni, vagy nem akartam, hogy önzőnek tartsanak, meg ezzel ugye bizonyítani is akartam, hogy én bezzeg tudom azt, amit ő nem. na, de van az a határ.... és már elég rég óta tudom kapásból azt mondani, h nem, helyzettől és személytől függ, hogy kifejtem- e, hogy miért nem, vagy sem. Családnak még nem tudok, de szerencsére, nem sűrűn hoznak ilyen helyzetbe... az viszont előfordul, és ezt még gyakorolnom kell, hogy nem az igazságot mondom el, hogy miért nem, mert azzal vh- t robbantanék ki, hanem hazudok :/ h senki ne sérüljön (annyira, mert én a hazugságtól sérülök :D )- hát, így.
VálaszTörlésEgy csomó mindenben tudok már nemet mondani, de még mindig van, amire nem mondok nemet. De már alig. Abban nekem nagyobb problémám van, hogy ne túl kedvezményes árat mondjak az ismerősöknek, illetve hol húzzam meg a határt, hogy ki ismerős.
VálaszTörlésNekem a nemet mondásban az szokott segíteni, hogy mostanában többen megjegyzik, hogy mindig milyen kurva nyúzott és fáradt vagyok, úgyhogy mondhatom, hogy hát sajnos nincs időm :D Ez mondjuk tényleg nem hazugság. Hogy bocs, nem fér bele az időmbe, de tudok magam helyett ajánlani valakit, aki meg tudja csinálni. Többnyire a máshoz nem mennek, mert ők tuti nem fognak ingyen dolgozni, de amelyik normális és nem csak lejmolni akarna, az egyrészt nekem is fizetne, másrészt meg tök cukin hálálkodnak, hogy milyen jófej embert ajánlottam. És mások meg még örülni is szoktak, ha mondjuk lesz egy új tanítványuk, kapnak pénzt fordításért, vagy új ember lesz a csoportjukban tanfolyamokon.
Joker a példaképem, if you are good at something, never do it for free.
(amúgy egy csomó ideig ez a kép volt a szekrényemre tűzve, ahol naponta 546763131x láttam)
http://i.imgur.com/ms9E6zC.gif
Amiért pedig nem vagyok jó és nem kérek érte pénzt, abban annyira szar vagyok, hogy nem kérik a segítségem :D
Fordítani mondjuk a legjobb barátaimnak sem vagyok hajlandó, annyira, de annyira gyűlölöm. Már csak olyanra mondok igent, amiben én is örömömet lelem.
tudok. és ezért szigorúnak, keménynek, bunkónak tartanak sokan, ezért nekem ez számtalank konfliktus forrása.
VálaszTörlésez többnyire nem érdekel, ha ismerősről, kollégáról van szó, de amikor anyukám és a rokonaim mondanak el mindennek, az már ki tud akasztani. volt pl. egy unokatesóm, aki teljesen természetesenk vette hogy én bármikor eljövök a munkahelyemről a postára, ahová, a megkérdezésem nélkül rendelt valami hülye kézimunkázós kiadványt, amit hetente küldenek, mert úgy olcsóbb, mint neki külföldre. Mondtam neki hogy ne haragudjon, de nem tudom vállalni, mert a napi beosztásom nem teszi lehetővé, és egyébként is, milyen már hogy nem is egyeztet velem rendelés előtt? Volt olyan, hogy a lakésomhoz küldött valami nőt a használt tvjével, hogy majd ott én tárolom, és egyszer, alkalomadtán hazaviszem neki. kicsi a lakásom, a saját cuccaim sem férnek el. mondtam neki oldja meg máshogy.azóta utál. öcsém, anyukám, mindenki természetesnek veszi hogy én írom meg a pályázatát, én keresek rá a neten erre-arra, mintha ők erre nem lennének képesek, pedig van nekik is internetük, agyuk, szövegszerkesztőjük.
nagyon utálom ha palira vesznek, ezért én már egy ideje képviselem a határaimat, nem maszatolok hanem megmondom őszintén, hogy bocs de ez nekem nem fér bele. ha tudok, ajánlok a feladatra mást: pl. amikor rendszeresen megtalálnak hogy portréfotózzam le őket, természetesen ingyen. de van, hogy nem tudok alternatívát ajánlani. ilyenkor is kell tudni nemet mondani, és próbálom bármilyen kedvesen, nem mindig sikerül sértődés nélkül.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésÉn akkor tanultam meg nagyjából jól nemet mondani, amikor rájöttem, hogy a kolléganöm iránt, aki mindent megcsinál mindenkinek, nekem is, enyhe megvetést érzek. Tehát aki everybody's darling, azt lehet, hogy "szeretik", (én is "szeretem", mert sosincs vele probléma) de igazából nem becsülik, mert érzödik rajta a megfelelési kényszer vagy a szeretethiány. És persze pont emiatt hosszú távon ki is használják.
VálaszTörlésHát ugye erről is írtam a múltkor. Én nagyjából gond nélkül tudok nemet mondani, és az igazság az, hogy sokkal jobban szeretem, ha nekem is inkább nemet mondanak, mint esetleg igent, de látom a másikon, hogy puffogva, nem szívesen teszi, amire kértem. Szerintem ez mindkét félnek megalázó.
VálaszTörlés- Vedd észre, hogy valamit nem szeretél megcsinálni/elfogadni, valamin részt venni, valahova elmenni stb.
VálaszTörlés- Konkrét dologra mondj nemet, ne a személyre - kivéve, ha a személyre szeretnél nemet mondani. (most nem szeretnél világkörüli hajókirándulásra menni, menni mert épp nincs útleveled, de örülnél ha legközelebb is gondolnának rád)
- Adj valami pozitívat vissza, ha fontos, hogy ne legyen köztetek harag. Ez lehet jövőbeli ígéret, alternatíva ajánlása, de a kérésre vagy a személyre vonatkozó dolog is.
pl. "Megtiszteltetésnek érzem, hogy engem kértél meg a feladatra, de nekem most nagy nehézség lenne ezzel foglalkozni. Sajnálom, hogy most nem tudtam segíteni."
Semmi hazugság nincs benne.
Ha szeretnéd fenntartani a kapcsolatot a végére lehet még írni, hogy "azért egy limonádét szívesen meginnék veled a nyáron" vagy hogy máskor, más feladatban számíthat rád, stb.
Az utóbbi években próbálok kiállni magamért és erőt venni magamon, ha nagyon zavar valami, akkor NEM-et mondjak. Nálam legutóbb a munkahelyemen használtak ki végtelenségig, tök természetes volt, hogy fotózom bent és itthon munka után, szabadidőmben retusálok csomót, hogy ők ezeket a képeket bármi kérdés vagy akármi nélkül használják fel hirdetőtáblákra (!!) különböző PR anyagokhoz, hogy az összes kapcsolatomat felhasználva segítettem maximálisan, hogy fellendüljön az üzlet , hogy senki sem várta, a munkámhoz felhasználtam a tudásom és plusz dolgokat találtam ki, amik a vendégeknek látványosak és látogatót vonz, hogy -ha nem is felsőfokon- de viszonylag folyékony elbeszélgetek bármelyik külföldi vendéggel (80%-a a betérőeknek), holott még a pincérek sem tudnak két szót sem szinte... (szégyen) és mindezt 600 forintos órabérért, 3 diplomával, sok tapasztalattal a területemen, nyelvvizsgával. Se egy bérlet, semmi más!
VálaszTörlés2,5 év után egy szép napon írtak egy pár soros utasító emailt, hogy két vendég között szabad perceimben (!) fordítsak le nekik egy A/4 es szöveget magyarról angolra...csak úgy, mert úgyis ráérek. Akkor visszaírtam egy udvarias levelet, hogy nagyon sajnálom, de ennyire jól nem beszélek angolul, hogy két szabad percemben lefordítsam, mert ehhez nekem nyugalom, koncentrálás szükséges, ha szeretnék nagyon szívesen lefordítom otthon, a szabadidőmben, munka után, vállalom még oroszul, németül is 2500ft/nyelv áron az A/4es lapot. Ezek után én voltam az antikrisztus , aki hogy képzeli ezt magának, hogy PÉNZT kér érte. Utána egyre jobban olyan helyzeteket teremtettek, amiben nem éreztem jól magam és a legutolsó dolog az volt, amikor közölték, hogy mindamellett, hogy magát a helyet (300négyzetméter) is mi takarítjuk 2,5 év költségcsökkentés néven, mostantól nekünk kell az igen forgalmas helyen a vendégek után kisikálni a wc-t is (!!) és újra előhozták, hogy amúgy hogy képzelem, hogy nem fordítottam le amit januárban mondtak, ők tudják, hogy kisujjból megoldom... akkor mondtam, hogy NEM takarítok wc-t, mert nem vagyok wc-s néni, aki perfekt angol és szakszövegeket fordít egyben 600 forintért. Tudnak-e valamit felajánlani, ami engem 2,5 év alatt itt motiválhat? Mert itt vagyok ennyi ideje, mondogatják, hogy egyszer jobb lesz, de év végén egy tábla csokit sem kaptunk, csak egy meetinget, hogy mit NEM csináltunk jól...
Mondanom sem kell ő az a típusú emberek, akik megszabadulnak azoktól, akik nemet mondanak, de inkább keresgélek újra állást mostantól, mint sem hagyjam magam a végtelenségig kihasználni...